A jótállással kapcsolatos változások
2026. március 01. napjától a kötelező jótállás nem csak a magánszemélyekre, hanem a mikro-, kis- és középvállalkozásokra (KKV-kra) is kiterjed, ha azok nem üzleti tevékenységük körében járnak el, ugyanis akkor fogyasztónak minősülnek. Ez a minősítés nem függ attól sem, hogy a terméket később a vállalkozás gazdasági tevékenysége körében elszámolja-e.
További fontos módosítás, hogy 3 munkanapon belüli csereigény esetén a vállalkozás nem hivatkozhat aránytalan többletköltségre, köteles a fogyasztási cikket 8 napon belül kicserélni (amennyiben a meghibásodás a rendeltetésszerű használatot akadályozza). Amennyiben cserére nincsen lehetőség, úgy a vállalkozás köteles a vételárat haladéktalanul visszatéríteni.
Bővül továbbá a jótállási jegy kötelező tartalma, fel kell azon tüntetni a fogyasztási cikk átadásának vagy üzembe helyezésének időpontját, a javítószolgálat megnevezését, címét és elérhetőségét.
Fontos változás, hogy emelkedett az értékhatár, ami alatt nem kötelesek a vállalkozások jótállási jegy kiállítására: 50.000,- Ft helyett 100.000,- Ft eladási ár lett az új értékhatár. Amennyiben tehát a fogyasztási cikk eladási ára nem haladja meg a 100.000,- Ft-ot, úgy nem kötelező külön jótállási jegy kiállítása. Ebben az esetben a jótállásból eredő jogok az ellenérték megfizetését igazoló bizonylattal (pl. nyugta, számla) érvényesíthetőek.
A webáruházakkal kapcsolatos változások
2026. június 19. napjától kezdődően a webshopoknak és az online szolgáltatóknak kötelező online elállási funkciót biztosítaniuk. Ez egy egyértelműen megfogalmazott, könnyen olvasható online elállási nyilatkozat kell legyen, amiben a fogyasztó közölheti a vállalkozással, hogy eláll a szerződéstől. A funkciót az elállási időszakra jól láthatóan és könnyen hozzáférhető módon köteles a vállalkozások elérhetővé tenni. Az elállásról való tudomásszerzést követően a vállalkozásnak átvételi elismervényt kell küldenie.
Ez a változás megkönnyítheti a fogyasztók számára az elállás folyamatát, valamint így az egyes vállalkozások elállási gyakorlata is jobban ellenőrizhető és jobban dokumentált lesz.
A hatósági struktúra átalakításával kapcsolatos változások
(hatályosak 2026. január 01. napjától)
A piacfelügyeleti tevékenység körében az EU-s jogszabályokhoz való igazodás értelmében született új szabályozás. Az új évtől kezdődően a NKFH, azaz a fogyasztóvédelmi hatóság és a kormányhivatalok együttesen járhatnak el. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy gyakoribb és szigorúbb termékbiztonsági ellenőrzések várhatóak, a gyártók és forgalmazók felelősségének fokozódása mellett.
A dohánytermékeket érintő módosítás értelmében mostantól a „fogyasztóvédelemért felelős miniszter” helyett egységesen a fogyasztóvédelmi hatóság jár el. A változás célja, hogy egy egységesebb, átláthatóbb hatósági rendszer alakuljon ki, ami a dohánytermékekkel kapcsolatos ellenőrzési gyakorlat is egységesedését is elősegíti.
A fogyasztóvédelmi hatóság kijelöléséről szóló rendelet a tekintetben változik, hogy az NKFH több területen
kifejezetten kijelölt fogyasztóvédelmi hatósággá válik. Ennek gyakorlati következménye egy gyorsabb, koncentráltabb hatósági fellépés lehet, valamint a vállalkozások megfelelési (compliance) kockázatának növekedése.
Mit jelent a compliance? A megfelelés (compliance) azt jelenti, hogy egy vállalkozás megfelel a rá vonatkozó jogszabályoknak, hatósági előírásoknak, belső szabályzatoknak. Amennyiben egy vállalkozás nem követi a megfelelő szabályokat, úgy olyan jogkövetkezményekre számíthat például, mint a fogyasztóvédelmi bírság.
