A jótállással kapcsolatos változások

2026. március 01. napjától a kötelező jótállás nem csak a magánszemélyekre, hanem a mikro-, kis- és középvállalkozásokra (KKV-kra) is kiterjed, ha azok nem üzleti tevékenységük körében járnak el, ugyanis akkor fogyasztónak minősülnek. Ez a minősítés nem függ attól sem, hogy a terméket később a vállalkozás gazdasági tevékenysége körében elszámolja-e.

További fontos módosítás, hogy 3 munkanapon belüli csereigény esetén a vállalkozás nem hivatkozhat aránytalan többletköltségre, köteles a fogyasztási cikket 8 napon belül kicserélni (amennyiben a meghibásodás a rendeltetésszerű használatot akadályozza). Amennyiben cserére nincsen lehetőség, úgy a vállalkozás köteles a vételárat haladéktalanul visszatéríteni.

Bővül továbbá a jótállási jegy kötelező tartalma, fel kell azon tüntetni a fogyasztási cikk átadásának vagy üzembe helyezésének időpontját, a javítószolgálat megnevezését, címét és elérhetőségét.

Fontos változás, hogy emelkedett az értékhatár, ami alatt nem kötelesek a vállalkozások jótállási jegy kiállítására: 50.000,- Ft helyett 100.000,- Ft eladási ár lett az új értékhatár. Amennyiben tehát a fogyasztási cikk eladási ára nem haladja meg a 100.000,- Ft-ot, úgy nem kötelező külön jótállási jegy kiállítása. Ebben az esetben a jótállásból eredő jogok az ellenérték megfizetését igazoló bizonylattal (pl. nyugta, számla) érvényesíthetőek.

A webáruházakkal kapcsolatos változások

2026. június 19. napjától kezdődően a webshopoknak és az online szolgáltatóknak kötelező online elállási funkciót biztosítaniuk. Ez egy egyértelműen megfogalmazott, könnyen olvasható online elállási nyilatkozat kell legyen, amiben a fogyasztó közölheti a vállalkozással, hogy eláll a szerződéstől. A funkciót az elállási időszakra jól láthatóan és könnyen hozzáférhető módon köteles a vállalkozások elérhetővé tenni. Az elállásról való tudomásszerzést követően a vállalkozásnak átvételi elismervényt kell küldenie.

Ez a változás megkönnyítheti a fogyasztók számára az elállás folyamatát, valamint így az egyes vállalkozások elállási gyakorlata is jobban ellenőrizhető és jobban dokumentált lesz.

A hatósági struktúra átalakításával kapcsolatos változások

(hatályosak 2026. január 01. napjától)

A piacfelügyeleti tevékenység körében az EU-s jogszabályokhoz való igazodás értelmében született új szabályozás. Az új évtől kezdődően a NKFH, azaz a fogyasztóvédelmi hatóság és a kormányhivatalok együttesen járhatnak el. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy gyakoribb és szigorúbb termékbiztonsági ellenőrzések várhatóak, a gyártók és forgalmazók felelősségének fokozódása mellett.

A dohánytermékeket érintő módosítás értelmében mostantól a „fogyasztóvédelemért felelős miniszter” helyett egységesen a fogyasztóvédelmi hatóság jár el. A változás célja, hogy egy egységesebb, átláthatóbb hatósági rendszer alakuljon ki, ami a dohánytermékekkel kapcsolatos ellenőrzési gyakorlat is egységesedését is elősegíti.

A fogyasztóvédelmi hatóság kijelöléséről szóló rendelet a tekintetben változik, hogy az NKFH több területen
kifejezetten kijelölt fogyasztóvédelmi hatósággá válik. Ennek gyakorlati következménye egy gyorsabb, koncentráltabb hatósági fellépés lehet, valamint a vállalkozások megfelelési (compliance) kockázatának növekedése.

Mit jelent a compliance? A megfelelés (compliance) azt jelenti, hogy egy vállalkozás megfelel a rá vonatkozó jogszabályoknak, hatósági előírásoknak, belső szabályzatoknak. Amennyiben egy vállalkozás nem követi a megfelelő szabályokat, úgy olyan jogkövetkezményekre számíthat például, mint a fogyasztóvédelmi bírság.

A mai modern jogi környezetben a jogviták és jogi eljárások során kulcsfontosságúvá vált a digitális nyomok dokumentált, szakszerű feltárása, valamint a készülékek és fiókok védelme.

Irodánk együttműködő partnere ezen területen a Biztonság Akadémia Kft. 

Partnerünk szakmai hátterét Durmics Tamás független informatikai biztonsági szakértő etikus hacker biztosítja, aki több mint 25 év informatikai és biztonsági szakértői tapasztalattal rendelkezik. Munkájában a dokumentált, független vizsgálati módszertan és a technikai eredmények közérthető, jogi eljárásokban is használható bemutatásra helyezi a hangsúlyt.

Szoftverfejlesztési szerződés szerkesztésére vonatkozó megbízásainkat az alábbi lépések mentén szoktuk teljesíteni.

A megbízás teljesítését minden esetben ügyvédi megbízási szerződés aláírása előzi meg.

A hagyatéki eljárások során az egyik leggyakoribb és legtöbb konfliktust szülő helyzet, amikor az örökhagyó végintézkedés nélkül huny el. Ilyenkor a vagyontárgyak és a tartozások sorsát a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) törvényes öröklési rendje határozza meg. Bár a szabályok egyértelműek, az ügyfelek jelentős része nincs tisztában a hatályos Ptk. fontosabb változásaival, különösen a túlélő házastárs jogait vagy a kötelesrész mértékét illetően.

Az Európai Parlament és a Tanács a mesterséges intelligenciára vonatkozó harmonizált szabályok megállapításáról szóló (EU) 2024/1689 rendelete történelmi jelentőségű lépés az innováció és az alapvető jogok védelmének összehangolásában a digitális térben. A jogszabály elsődleges célja a belső piac működésének javítása, valamint az emberközpontú és megbízható mesterséges intelligencia (MI) elterjedésének előmozdítása az Európai Unióban. Mindezek mellett a rendelet kiemelt fontosságúként kezeli az egészség, a biztonság és az alapvető jogok – köztük a demokrácia, a jogállamiság és a környezetvédelem – magas szintű védelmét az MI rendszerek esetleges káros hatásaival szemben.

A személyi jövedelemadó (SZJA) általános mértéke a hatályos szabályok szerint az adóalap 15 százaléka. A mindennapi nyelvhasználatban sokan egy kalap alá veszik a különböző fogalmakat, és egyszerűen „adómentességnek” hívnak minden olyan esetet, amikor a bruttó bérükből nem vonnak le adót. Jogdogmatikai szempontból azonban élesen el kell választani a klasszikus adómentességet az adókedvezményektől. Míg az adómentes bevételek eleve nem képeznek adóalapot, addig az adórendszer ismeri azokat az eltérő szabályokat, amelyek a magánszemély adójának csökkentését eredményezik: ezek az összevont adóalapot csökkentő adókedvezmények.

A személyi jövedelemadóra kifejezetten jellemző, hogy ezek az adókedvezmények és adómentességek csak az összevont adóalapba tartozó jövedelmekkel és ennek adójával szemben, és kizárólag addig a mértékig vehetők igénybe.