A jótállással kapcsolatos változások

2026. március 01. napjától a kötelező jótállás nem csak a magánszemélyekre, hanem a mikro-, kis- és középvállalkozásokra (KKV-kra) is kiterjed, ha azok nem üzleti tevékenységük körében járnak el, ugyanis akkor fogyasztónak minősülnek. Ez a minősítés nem függ attól sem, hogy a terméket később a vállalkozás gazdasági tevékenysége körében elszámolja-e.

További fontos módosítás, hogy 3 munkanapon belüli csereigény esetén a vállalkozás nem hivatkozhat aránytalan többletköltségre, köteles a fogyasztási cikket 8 napon belül kicserélni (amennyiben a meghibásodás a rendeltetésszerű használatot akadályozza). Amennyiben cserére nincsen lehetőség, úgy a vállalkozás köteles a vételárat haladéktalanul visszatéríteni.

Bővül továbbá a jótállási jegy kötelező tartalma, fel kell azon tüntetni a fogyasztási cikk átadásának vagy üzembe helyezésének időpontját, a javítószolgálat megnevezését, címét és elérhetőségét.

Fontos változás, hogy emelkedett az értékhatár, ami alatt nem kötelesek a vállalkozások jótállási jegy kiállítására: 50.000,- Ft helyett 100.000,- Ft eladási ár lett az új értékhatár. Amennyiben tehát a fogyasztási cikk eladási ára nem haladja meg a 100.000,- Ft-ot, úgy nem kötelező külön jótállási jegy kiállítása. Ebben az esetben a jótállásból eredő jogok az ellenérték megfizetését igazoló bizonylattal (pl. nyugta, számla) érvényesíthetőek.

A webáruházakkal kapcsolatos változások

2026. június 19. napjától kezdődően a webshopoknak és az online szolgáltatóknak kötelező online elállási funkciót biztosítaniuk. Ez egy egyértelműen megfogalmazott, könnyen olvasható online elállási nyilatkozat kell legyen, amiben a fogyasztó közölheti a vállalkozással, hogy eláll a szerződéstől. A funkciót az elállási időszakra jól láthatóan és könnyen hozzáférhető módon köteles a vállalkozások elérhetővé tenni. Az elállásról való tudomásszerzést követően a vállalkozásnak átvételi elismervényt kell küldenie.

Ez a változás megkönnyítheti a fogyasztók számára az elállás folyamatát, valamint így az egyes vállalkozások elállási gyakorlata is jobban ellenőrizhető és jobban dokumentált lesz.

A hatósági struktúra átalakításával kapcsolatos változások

(hatályosak 2026. január 01. napjától)

A piacfelügyeleti tevékenység körében az EU-s jogszabályokhoz való igazodás értelmében született új szabályozás. Az új évtől kezdődően a NKFH, azaz a fogyasztóvédelmi hatóság és a kormányhivatalok együttesen járhatnak el. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy gyakoribb és szigorúbb termékbiztonsági ellenőrzések várhatóak, a gyártók és forgalmazók felelősségének fokozódása mellett.

A dohánytermékeket érintő módosítás értelmében mostantól a „fogyasztóvédelemért felelős miniszter” helyett egységesen a fogyasztóvédelmi hatóság jár el. A változás célja, hogy egy egységesebb, átláthatóbb hatósági rendszer alakuljon ki, ami a dohánytermékekkel kapcsolatos ellenőrzési gyakorlat is egységesedését is elősegíti.

A fogyasztóvédelmi hatóság kijelöléséről szóló rendelet a tekintetben változik, hogy az NKFH több területen
kifejezetten kijelölt fogyasztóvédelmi hatósággá válik. Ennek gyakorlati következménye egy gyorsabb, koncentráltabb hatósági fellépés lehet, valamint a vállalkozások megfelelési (compliance) kockázatának növekedése.

Mit jelent a compliance? A megfelelés (compliance) azt jelenti, hogy egy vállalkozás megfelel a rá vonatkozó jogszabályoknak, hatósági előírásoknak, belső szabályzatoknak. Amennyiben egy vállalkozás nem követi a megfelelő szabályokat, úgy olyan jogkövetkezményekre számíthat például, mint a fogyasztóvédelmi bírság.

2026-ban a fogyasztóvédelmi tárgyú kormányrendeleteknek a magasabb szintű fogyasztóvédelmet célzó módosításáról szóló 415/2025. (XII. 23.) Korm. rendelet lényeges változásokat hoz a fogyasztóvédelem területén.

Cikkünkben azokat a változásokat foglaljuk röviden össze, amelyek a fogyasztók számára a mindennapokban is érezhetőek és praktikus szempontból fontosan lehetnek 2026-től.

A 415/2025 (XII. 23.) kormányrendelet összesen hat fogyasztóvédelmi tárgyú kormányrendeletet módosít.
A módosítások célja egyrészt a fogyasztók védelmének erősítése, másrészt a vállalkozások adminisztratív terheinek csökkentése, valamint az uniós jogharmonizáció biztosítása.

Mit kell tudniuk a fuvarozóknak és az érintett vállalkozásoknak?

2025. december 23. napján két, a közutakat és a teherforgalmat érintő új jogszabály jelent meg, melyek 2026. január 01. napján léptek hatályba. Az új szabályozás fő célja, hogy a nemzetközi és országos tranzitforgalom egységes, jogszabályban rögzített útvonalakon bonyolódjon le, elsősorban a nagy kapacitású, 2×2 sávos úthálózat igénybevételével. A szabályozás egyaránt szolgálja a közlekedésbiztonság növelését, valamint a lakott területek és mellékutak terhelésének csökkentését.

A két jogszabály az alábbi két rendelet:

• a 44/2025. (XII. 23.) ÉKM rendelet, melynek célja a tranzitút-hálózat magyarországi szakaszainak meghatározása, és
• a 439/2025. (XII. 23.) kormányrendelet, melynek célja a gyorsforgalmi utakról leterelődő teherforgalom visszaszorítása.

A véleményvezérek, más néven influenszerek, az internet és a közösségi média rohamos terjedésének köszönhetően váltak a modern kommunikáció meghatározó szereplőivé. A digitális technológia fejlődése, az okostelefonok használatának mindennapossá válása és a közösségi média – mint a Facebook, Instagram, YouTube, TikTok vagy Twitch – globális térhódítása gyökeresen átalakította a platformok felhasználóinak tartalom fogyasztási szokásait, valamint szórakozási és vásárlási szokásaikat. Ennek hatására az influenszer marketing a modern reklámpiac egyik legfontosabb, legdinamikusabban fejlődő eszközévé nőtte ki magát.

Érdekességként felhívjuk a figyelmet, hogy az influenszer jogi értelmezése alapján a kategóriába nem csak a természetes személy véleményvezéreket soroljuk, influenszer lehet akár egy CGI- vagy deepfake karakter, egy állat vagy akár egy tárgy is.

A gyors térnyerés és a közösségi médiában keveredő személyes és üzleti tartalmak indokolják főként a terület szabályozását. A fogyasztók, különösen az átlag felhasználóknál fiatalabb vagy idősebb közönség számára gyakran nem egyértelmű, hogy egy influenszer ajánlása mögött fizetett együttműködés, ajándék termék vagy más anyagi érdek áll.

A magyar Ptk. az életközösség fennálltát tulajdonképpen két formában ismeri el. Megjeleníti a házasság intézményét, melyet magasztosan több jogász professzor „érzelmi és gazdasági szövetség”-ként ír le, és emellett lehetőség nyílik az együttélés házasságkötés nélküli formájára is, élettársi kapcsolat minőségben. Ezt a törvény szigorúan kötelmi viszonyként jellemzi, a Ptk. szerződések jogáról szóló könyvének XXV. címe alatt.

A helyi önazonosság védelméről szóló törvény (Hötv.) alapján már több mint ötven helyi önkormányzat alkotott rendeletet. A törvény a településekre történő betelepülést szabályozza azon az alapon, hogy az önkormányzatok megvédhessék hagyományaikat, társadalmi rendjüket és értékeiket. Az önkormányzatok rendeletei tartalmukban igazán eltérőek, mivel az önkormányzatokat nagyon széles mérlegelési jogkörrel ruházza fel a Hötv. A szabályozás szerteágazósága, ezért nézzük meg részletesebben, hogy az önkormányzatok pontosan milyen felhatalmazással rendelkeznek.