Mi indokolta a módosítást?

Az energiatároló rendszerek telepítése sok esetben együtt jár a meglévő inverter cseréjével. A korábbi szabályozás alapján azonban az invertercsere – bizonyos feltételek mellett – a felhasználó és a villamosenergia-kereskedő közötti szerződés módosításának minősülhetett. A jogi besorolás fontos, mert:

• a szerződéses változás önmagában átvezetést eredményezhetett az elszámolási módok között,
• ez akár idő előtt is okozhatta volna a kedvező elszámolási rendszer elvesztését,
• így a beruházók számára hosszú távon hátrányt jelenthetett volna.

Tekintettel arra, hogy a támogatási program keretében maga az állam ösztönzi a felhasználókat a beruházásra, sokakat érinthetett volna ez a probléma, ezért vált mindenképpen szükségessé a szabályozás kiigazítása.

Mit változtat a 28/2026. (II. 19.) Korm. rendelet?

A rendelet egy új kivételi esetet iktat be a Vet. Vhr.-be. Ennek lényege, hogy nem minősül olyan szerződésmódosításnak az inverter cseréje, amely az elszámolási rendszer idő előtti változását alapozná meg, ha az alábbi feltételek teljesülnek:

1. az invertercsere a 2025-ben megteremtett és 2026-ra meghirdetett Otthoni Energiatároló Program keretében megvalósuló beruházáshoz kapcsolódik,
2. az új inverter névleges teljesítménye legfeljebb 1 kW-tal haladja meg a korábbi inverter értékét (több inverter esetén az összesített korábbi teljesítmény).

A teljesítménykorlát betartása mellett magasabb fázisszámú inverter is felszerelhető.

A szabály tehát kifejezetten a támogatott energiatároló-beruházásokhoz kapcsolódó, műszakilag indokolt és korlátozott mértékű változtatásokra vonatkozik. Ez a kiegészítés célzott kivételt teremt a korábbi szabály alól, és lehetővé teszi, hogy a támogatott invertercserék ne érintsenek hátrányosan elszámolási jogosultságokat.

A rendelet a kihirdetést követő harmadik napon, azaz 2026. február 22. napján lépett hatályba, így az invertercserék és az energiatárolók beszerelését érintő jogi helyzet már a módosítás hatálya alá esik.

Gyakorlati szempontok: mit jelent ez a beruházók és szolgáltatók számára?

A módosítás fő előnye, hogy a támogatott energiatároló telepítése kapcsán felmerülő invertercsere nem eredményez automatikus elszámolási módváltást, nem jár az elszámolási rendszer elvesztésével.

A háztartási méretű napelemes rendszerhez kapcsolódó szabályozási pozíció így hosszabb távon is stabil marad.

A jogszabály lehetővé teszi továbbá olyan műszaki megoldások alkalmazását is, amelyek a rendszer hatékonyabb működését, megfelelő integrálását szolgálják (pl. fázisszám változtatása).

Villamosenergia-kereskedők és hálózati engedélyesek számára így egyértelmű normatív keret, egyértelmű jogszabályi iránymutatás áll rendelkezésre, így kisebb a valószínűsége a jogértelmezési, elszámolási vitáknak.

Milyen feltételekre kell figyelni?

A kedvező szabály alkalmazása feltételekhez kötött. A mentesség csak akkor alkalmazható, ha:

1. a teljesítmény-növekedés nem haladja meg az 1 kW-ot (több inverter esetén az összesített korábbi teljesítmény az irányadó),
2. a csere közvetlenül a támogatott energiatároló-beruházáshoz kapcsolódik, a mentesség csak az Otthoni Energiatároló Program keretében megvalósuló beruházásokra vonatkozik.

Amennyiben ezek a feltételek nem teljesülnek, az invertercsere jogi megítélése eltérő lehet, a szerződésmódosítás minősítése ismét vizsgálat tárgyát képezheti, és felmerülhet az elszámolási rendszer módosulásának kérdése.

Összefoglalva

A 28/2026. (II. 19.) Korm. rendelet olyan célzott, a gyakorlatot is érzékelő változtatást vezet be a villamosenergia-végrehajtási jogszabályba, amely eltávolítja a jogi bizonytalanságot az energiatároló programhoz kapcsolódó invertercserék vonatkozásában, kiszámíthatóbb környezetet teremt a lakossági megújulóenergia-beruházások számára és biztosítja, hogy a műszaki szükségszerűségből adódó változtatások ne jelentsenek automatikus joghátrányt.

A módosítás összhangban áll a program támogatási céljával, és elősegíti annak zökkenőmentes, kiszámítható végrehajtását.

Korábbi, „Jelentős változások a fogyasztóvédelemben 2026-ban” című cikkünkben bemutattuk, hogy a vonatkozó kormányrendelet milyen lényeges változásokat hoz idén a fogyasztóvédelembe. Jelen cikkünkben bemutatjuk, hogy a már itt is vázolt „online elállási funkció”-val kapcsolatban pontosabban mire számíthatnak a webshopok és a fogyasztók.

Cikkünkben bemutatjuk az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2023/970 irányelvét (2023. május 10.) a férfiak és nők egyenlő vagy egyenlő értékű munkáért járó egyenlő díjazása elve alkalmazásának a bérek átláthatósága és végrehajtási mechanizmusok révén történő megerősítéséről és az azzal összefüggésben hazánkban várható változásokat.

A pénzügyi szektor biztonságos és prudens működése elképzelhetetlen a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelem (angol rövidítéssel: AML/CFT) nélkül. Ezt a célt szolgálja a Magyar Nemzeti Bank (MNB) legújabb, 1/2026. (II.24.) számú ajánlása, amely részletesen szabályozza az ezen a területen dolgozó tisztségviselők feladatait, felelősségi köreit és a kapcsolódó belső eljárásrendeket.

Bár a téma jogilag és szakmailag is rendkívül összetett, az alábbi cikkben közérthetően foglaljuk össze a legfontosabb változásokat és elvárásokat, amelyek elsősorban a hitelintézeteket és a pénzügyi szolgáltatókat érintik. Az ajánlás célja, hogy kiszámíthatóbbá tegye a jogalkalmazást és egységesítse az elvárásokat a hazai pénzügyi szervezetek körében.

A Polgári Törvénykönyvnek 2026. március 01. napjával több ponton lépett hatályba módosítása. A módosítást a törvénnyel kapcsolatban az elmúlt több mint tíz évben szerzett jogalkalmazói tapasztalatok alapján megfogalmazott gyakorlati problémák kezelése iránti igény tette szükségessé. A módosítások a polgári bíráskodás tapasztalatait elemző munkacsoport eredményeire támaszkodnak. Cikkünkben bemutatjuk a Polgári Törvénykönyv legfontosabb módosításait.

2026. március 01. napjától jelentős változás lépett hatályba a társasházi beruházásokhoz kapcsolódó ingatlanjogi szabályozásban: a jogalkotó bevezette a társasházi építményi jog intézményét. Az új szabályozás többek között a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény és az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény módosításával jött létre, és kifejezetten az építés alatt álló társasházi projektek vevőinek jogi helyzetét kívánja rendezettebbé, biztonságosabbá tenni. Cikkünkben összefoglaljuk, mit jelent ez a gyakorlatban a beruházók, a vevők és a finanszírozók számára.