Milyen módosítások lépnek hatályba? – 2026.02.22.

A rendelet módosított néhány technikai részletet a az önálló ingatlanok helyrajziszámozásáról és az alrészletek megjelöléséről szóló 44/2006. (VI. 13.) FVM rendeletben, például megnövelték a helyrajzi számok maximális hosszát, immár 19 karakterre. Emellett ezidáig az egy épületen belüli lakások helyrajziszámozását 1-től 999-ig lehetett végezni, mostanra már 1-től 9999-ig lehet ugyanezt megtenni.

Milyen módosítások lépnek hatályba? – 2026.03.22.

A földhivatal előtti eljárásokkal kapcsolatos díjváltozások közül kiemelendő, hogy a módosítás kiegészíti a Díjrendeletet, többek között azzal, hogy felszámolás tényének bejegyzése esetén az eljárásért fizetendő díjat utólagosan fizeti meg a felszámolási eljárás alatt álló jogi személy. A díjat utólagosan, a bejegyzés tárgyában hozott döntés közlését követő 8 napon belül kell megfizetni.

A módosítás rögzítette, hogy a végrehajtó az ingatlan-nyilvántartás vezetését támogató informatikai rendszerben kitöltendő elektronikus űrlapon benyújtott hatósági felhívása alapján indult ingatlan-nyilvántartási eljárás igazgatási szolgáltatási díját jogosult utólagos havi elszámolással rendezni.

Változás észlelhető az ingatlan-nyilvántartás tartalmából történő adatszolgáltatások díjai tekintetében is. Az ingatlanügyi hatóság által készített és szolgáltatott földkönyv díját, azaz a meghatározott díjakon felüli, adatszolgáltatásonkénti 20 000 forintot csak abban az esetben kell megfizetni, ha a földkönyv összeállításához szükséges adatok leválogatása nem valósítható meg automatikusan az elektronikus ingatlan-nyilvántartási rendszeren keresztül.

A hitelintézetek számára a rendelet rögzíti, hogy a számukra jogszabály alapján fennálló, lakossági célú, állami kamattámogatott lakáshitel nyújtásához szükséges feltételeknek való megfelelés ellenőrzésének elősegítése céljából, egyedi szerződés alapján szolgáltatott jogosulti adatokkal kiegészített földkönyvi adatszolgáltatás díja lekérdezett személyenként 2000 forint.

Összegzés

A módosító rendelet nem forgatta fel a földhivatali eljárásokat, nem alakította át az eljárási díjak rendszerét, ugyanakkor fontos módosításokat eszközölt a joghézagok betöltésére, illetve gyakorlati problémák szülte kérdések rendezésére.

Amennyiben kérdése merülne fel a földhivatal előtti eljárások menetével vagy díjazásával kapcsolatban, keresse kollégáinkat bizalommal!

2026. március 01. napjától jelentős változás lépett hatályba a társasházi beruházásokhoz kapcsolódó ingatlanjogi szabályozásban: a jogalkotó bevezette a társasházi építményi jog intézményét. Az új szabályozás többek között a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény és az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény módosításával jött létre, és kifejezetten az építés alatt álló társasházi projektek vevőinek jogi helyzetét kívánja rendezettebbé, biztonságosabbá tenni. Cikkünkben összefoglaljuk, mit jelent ez a gyakorlatban a beruházók, a vevők és a finanszírozók számára.

A 2/2026. (II. 19.) KTM rendelet két meglévő jogszabályt módosít: egyrészt pontosítja az önálló ingatlanok helyrajziszámozásának szabályait, másrészt részletesen módosítja a meghatározott ingatlan-nyilvántartási eljárások, valamint az ingatlan-nyilvántartásból és állami alapadatbázisokból történő adatszolgáltatások díjaira vonatkozó rendelkezéseket.

2026. február 19. napján kihirdették a 28/2026. (II. 19.) Korm. rendeletet, amely fontos kiegészítést vezet be a villamos energia végrehajtási jogszabályába (a 273/2007. (X. 19.) Korm. rendeletbe – a továbbiakban: „Vet. Vhr.”). A módosítás célja, hogy a 2025-ben elindított, 2026-ra meghirdetett Otthoni Energiatároló Programhoz kapcsolódó invertercserék ne okozhassanak kedvezőtlen elszámolási jogkövetkezményeket a háztartási méretű kiserőművek (HMKE) üzemeltetői számára.

Az Otthoni Energiatároló Program egy állami támogatási konstrukció, amely a háztartási napelemes rendszerekhez kapcsolódó akkumulátoros energiatárolók telepítését ösztönzi. A program keretében a lakosság meghatározott feltételek mellett vissza nem térítendő támogatást igényelhet energiatároló rendszer kiépítésére.

Cikkünkben bemutatjuk a jogszabálymódosítás lényegét és gyakorlati jelentőségét, és azokat a jogi kereteket, melyek között az intervercserék és az elszámolási kérdések értékelendők.

2026-ban a fogyasztóvédelmi tárgyú kormányrendeleteknek a magasabb szintű fogyasztóvédelmet célzó módosításáról szóló 415/2025. (XII. 23.) Korm. rendelet lényeges változásokat hoz a fogyasztóvédelem területén.

Cikkünkben azokat a változásokat foglaljuk röviden össze, amelyek a fogyasztók számára a mindennapokban is érezhetőek és praktikus szempontból fontosan lehetnek 2026-től.

A 415/2025 (XII. 23.) kormányrendelet összesen hat fogyasztóvédelmi tárgyú kormányrendeletet módosít.
A módosítások célja egyrészt a fogyasztók védelmének erősítése, másrészt a vállalkozások adminisztratív terheinek csökkentése, valamint az uniós jogharmonizáció biztosítása.

A 448/2025. (XII.29.) kormányrendelet egy új fogalom és új szabályok beiktatásával módosítja az egyéb célú földmérési és térképészeti tevékenységgel összefüggő szakmagyakorlás részletes szabályairól szóló 327/2015. (XI.10.) kormányrendeletet, mely változások 2026. január 14. napjától lesznek hatályosak.

A legfontosabb változás, hogy a jogszabály beiktatja a tervezési alaptérkép fogalmát, melynek készítésekor kötelező a telekhatár kitűzése.

A szabályozás a gyakorlatban egységesebb, pontosabb és a tervezési folyamat szempontjából megbízhatóbb alaptérképek készítését célozza, ami megelőzheti a jövőbeli konfliktusok és jogi vitákat. Azonban az extra elvárások valószínűleg lassítani és drágítani is fogják a folyamatokat, így erre is fel kell készülni.