Milyen módosítások lépnek hatályba? – 2026.02.22.

A rendelet módosított néhány technikai részletet a az önálló ingatlanok helyrajziszámozásáról és az alrészletek megjelöléséről szóló 44/2006. (VI. 13.) FVM rendeletben, például megnövelték a helyrajzi számok maximális hosszát, immár 19 karakterre. Emellett ezidáig az egy épületen belüli lakások helyrajziszámozását 1-től 999-ig lehetett végezni, mostanra már 1-től 9999-ig lehet ugyanezt megtenni.

Milyen módosítások lépnek hatályba? – 2026.03.22.

A földhivatal előtti eljárásokkal kapcsolatos díjváltozások közül kiemelendő, hogy a módosítás kiegészíti a Díjrendeletet, többek között azzal, hogy felszámolás tényének bejegyzése esetén az eljárásért fizetendő díjat utólagosan fizeti meg a felszámolási eljárás alatt álló jogi személy. A díjat utólagosan, a bejegyzés tárgyában hozott döntés közlését követő 8 napon belül kell megfizetni.

A módosítás rögzítette, hogy a végrehajtó az ingatlan-nyilvántartás vezetését támogató informatikai rendszerben kitöltendő elektronikus űrlapon benyújtott hatósági felhívása alapján indult ingatlan-nyilvántartási eljárás igazgatási szolgáltatási díját jogosult utólagos havi elszámolással rendezni.

Változás észlelhető az ingatlan-nyilvántartás tartalmából történő adatszolgáltatások díjai tekintetében is. Az ingatlanügyi hatóság által készített és szolgáltatott földkönyv díját, azaz a meghatározott díjakon felüli, adatszolgáltatásonkénti 20 000 forintot csak abban az esetben kell megfizetni, ha a földkönyv összeállításához szükséges adatok leválogatása nem valósítható meg automatikusan az elektronikus ingatlan-nyilvántartási rendszeren keresztül.

A hitelintézetek számára a rendelet rögzíti, hogy a számukra jogszabály alapján fennálló, lakossági célú, állami kamattámogatott lakáshitel nyújtásához szükséges feltételeknek való megfelelés ellenőrzésének elősegítése céljából, egyedi szerződés alapján szolgáltatott jogosulti adatokkal kiegészített földkönyvi adatszolgáltatás díja lekérdezett személyenként 2000 forint.

Összegzés

A módosító rendelet nem forgatta fel a földhivatali eljárásokat, nem alakította át az eljárási díjak rendszerét, ugyanakkor fontos módosításokat eszközölt a joghézagok betöltésére, illetve gyakorlati problémák szülte kérdések rendezésére.

Amennyiben kérdése merülne fel a földhivatal előtti eljárások menetével vagy díjazásával kapcsolatban, keresse kollégáinkat bizalommal!

Az Európai Parlament és a Tanács a mesterséges intelligenciára vonatkozó harmonizált szabályok megállapításáról szóló (EU) 2024/1689 rendelete történelmi jelentőségű lépés az innováció és az alapvető jogok védelmének összehangolásában a digitális térben. A jogszabály elsődleges célja a belső piac működésének javítása, valamint az emberközpontú és megbízható mesterséges intelligencia (MI) elterjedésének előmozdítása az Európai Unióban. Mindezek mellett a rendelet kiemelt fontosságúként kezeli az egészség, a biztonság és az alapvető jogok – köztük a demokrácia, a jogállamiság és a környezetvédelem – magas szintű védelmét az MI rendszerek esetleges káros hatásaival szemben.

A személyi jövedelemadó (SZJA) általános mértéke a hatályos szabályok szerint az adóalap 15 százaléka. A mindennapi nyelvhasználatban sokan egy kalap alá veszik a különböző fogalmakat, és egyszerűen „adómentességnek” hívnak minden olyan esetet, amikor a bruttó bérükből nem vonnak le adót. Jogdogmatikai szempontból azonban élesen el kell választani a klasszikus adómentességet az adókedvezményektől. Míg az adómentes bevételek eleve nem képeznek adóalapot, addig az adórendszer ismeri azokat az eltérő szabályokat, amelyek a magánszemély adójának csökkentését eredményezik: ezek az összevont adóalapot csökkentő adókedvezmények.

A személyi jövedelemadóra kifejezetten jellemző, hogy ezek az adókedvezmények és adómentességek csak az összevont adóalapba tartozó jövedelmekkel és ennek adójával szemben, és kizárólag addig a mértékig vehetők igénybe.

A lejárt pénzkövetelések érvényesítése során a jogosult számára gyakran visszatartó erőt jelent a bírósági pereskedéssel járó idő, illetve költségráfordítás. A magyar jogrendszer azonban biztosít egy gyorsabb, bizonyítást mellőző alternatívát, az úgynevezett fizetési meghagyásos eljárást (FMH). 

Ez a perpótló, egyszerűsített polgári nemperes eljárás az egyik leghatékonyabb jogi eszköz a követelések érvényesítésére, amennyiben a kötelezett érdemben nem vitatja a tartozást.

Az Országgyűlés elfogadta a vizsgálóbizottságok tagjainak és tisztségviselőinek megválasztásáról szóló egyedi határozatait, amellyel lezárult a testületek megalakulásának eljárásjogi folyamata. A döntések értelmében a Gyermekvédelem Rendszerszintű Válságát Feltáró Vizsgálóbizottság és a Kegyelmi Botrány Felelőseit Feltáró Vizsgálóbizottság is megkapta a végleges személyi kereteit, így a megválasztott képviselők haladéktalanul megkezdhetik a határozatokban rögzített önálló feladataik ellátását.

Korábbi, „Jelentős változások a fogyasztóvédelemben 2026-ban” című cikkünkben bemutattuk, hogy a vonatkozó kormányrendelet milyen lényeges változásokat hoz idén a fogyasztóvédelembe. Jelen cikkünkben bemutatjuk, hogy a már itt is vázolt „online elállási funkció”-val kapcsolatban pontosabban mire számíthatnak a webshopok és a fogyasztók.