A gondnok jognyilatkozatainak korlátozása
A módosítás egyik fontos eleme a cselekvőképtelen nagykorúak vagyonának fokozottabb védelme. A Ptk. új rendelkezése szerint semmis az a jognyilatkozat, amelyet a cselekvőképtelen nagykorú gondnoka tesz, ha a gondnok a gondnokolt vagyona terhére ellenszolgáltatás nélkül vállal kötelezettséget idegen tartozásért, jogokról mond le ellenérték nélkül, vagy – a törvényben meghatározott kivételektől eltekintve – ajándékoz.
A szabályozás célja, hogy a gondnok ne tehessen olyan jognyilatkozatot, amely a gondnokolt vagyonát indokolatlanul csökkenti, vagy azt mások javára ingyenesen terheli meg. A rendelkezés kiterjed arra az esetre is, amikor a gondnok a vagyoni ügyekben korlátozottan cselekvőképes személy jognyilatkozatához járul hozzá, így a védelem nemcsak a teljesen cselekvőképtelen, de a cselekvőképességében részlegesen korlátozott személyekre is kiterjed.
A módosítás gyakorlati jelentősége abban áll, hogy az ilyen jognyilatkozatok automatikusan semmisnek minősülnek, tehát azok joghatás kiváltására nem alkalmasak, a semmisség megállapításához pedig külön eljárásra nincs szükség.
Az elévülés megszakadásának pontosítása
A módosítás pontosítja az elévülés megszakadásának egyik fontos esetét is. Új elemként jelenik meg, hogy az elévülést megszakítja a követelés végrehajtási úton történő érvényesítése, ha az adott követelés esetében a végrehajtás megindításához nem szükséges bírósági eljárás, és a végrehajtás elrendelésére ténylegesen sor kerül.
Ez a módosítás különösen a hitelezők számára jelentős, mivel egyértelműbbé teszi, hogy milyen eljárási cselekmények szakítják meg az elévülési időt.
A jogátruházás szabályának módosítása
A Ptk.-ban a jogok átruházhatóságára vonatkozó általános szabály is módosult. A korábbi szabály szerint a jog átruházható volt, kivéve ha jogszabály azt kizárta vagy a jog természetéből következett a forgalomképtelenség.
Az új rendelkezés ezzel szemben kimondja, hogy a jogosult akkor ruházhatja át jogát másra, ha ezt jogszabály lehetővé teszi, vagy ha a jog forgalomképessége annak természetéből következik. A változás a szabályozás logikáját fordítja meg: az átruházhatóság megállapításához immár pozitív jogalap szükséges.
Ez a módosítás különösen a követelések és egyéb vagyoni jogok átruházása során lehet jelentős, és a joggyakorlatban várhatóan értelmezési kérdéseket is felvet.
Változások a gazdasági társaságokban való részvétel szabályaiban
A társasági jogi módosítások a gazdasági társaságok tagjaira vonatkozó korlátozásokat pontosítják. A korábbi szabályozás szerint, az a személy, aki eltiltás hatálya alatt állt, (Nyrt. kivételével) nem lehetett gazdasági társaság tagja. Az új szabály ezt részben enyhíti: aki eltiltás hatálya alatt áll, az (Nyrt. kivételével) csak gazdasági társaság korlátlanul felelős tagja nem lehet; azonban részben szigorítja: aki eltiltás hatálya alatt áll, az (Nyrt. kivételével) nem szerezhet gazdasági társaságban többségi befolyást sem.
A módosítás célja, hogy a gazdasági társaságok működésében ne vehessen részt meghatározó módon olyan személy, akit bíróság vagy hatóság a gazdasági tevékenységtől eltiltott.
A pótbefizetés elrendelésének szigorítása zártkörű részvénytársaságoknál
Új szabály vonatkozik a zártkörűen működő részvénytársaságok pótbefizetésére. A törvény kimondja, hogy a pótbefizetés elrendeléséhez és feltételeinek meghatározásához valamennyi részvényes egyhangú határozata szükséges, és ettől a szabálytól eltérni sem lehet.
Ez jelentős változás a részvényesek közötti viszonyban, mivel a pótbefizetés kötelezettsége közvetlenül érinti a részvényesek vagyonát. Az egyhangúsági követelmény a kisebbségi részvényesek védelmét szolgálja, és megakadályozza, hogy a többségi tulajdonosok a kisebbséget egyoldalúan további befizetésekre kötelezzék.
Az üzletrész értékesítése végrehajtási eljárásban
Új rendelkezés szabályozza az üzletrész végrehajtási eljárásban történő értékesítését. A szabályozás egyértelművé teszi, hogy az árverési értékesítés eredményeként az árverési vevő automatikusan a társaság tagjává válik. A végrehajtó az árverési jegyzőkönyv megküldésével értesíti a társaság ügyvezetőjét, aki köteles a tagváltozást nyolc napon belül átvezetni a tagjegyzéken.
A rendelkezés célja az eljárás gyorsítása és az üzletrész megszerzésének egyértelmű jogi rendezése a végrehajtási eljárás során.
Összegzés
A módosítások alapján – többek között – a gondnokság alatti személyek védelme szigorodik, a társasági jogi szabályok egyértelműbbé válnak, az elévülés megszakadásának szabályai pontosabbak, valamint új rendelkezések születtek az üzletrész végrehajtási értékesítésére. A módosítások így több területen erősítik a jogbiztonságot és a vagyonvédelmet, átláthatóbbá és kiszámíthatóbbá teszik a gazdasági és polgári jogi viszonyokat.
