A Gyermekvédelem Rendszerszintű Válságát Feltáró Vizsgálóbizottság
A testület felállítását a 19/2026. (V. 27.) OGY határozat rendelte el, míg a tagok megválasztásáról a 27/2026. (VI. 8.) OGY határozat döntött.
A vizsgálat célja és feladatai
A vizsgálat elsődleges célja a magyar gyermekvédelmi rendszer strukturális, finanszírozási, fenntartói és személyi válságának feltárása. A bizottság kiindulópontja, hogy több mint 21 ezer gyermek él szakellátásban, miközben a nevelőszülői hálózat kapacitáshiánya, az alulfinanszírozottság, a méltatlan infrastruktúra, a szakemberhiány és a jelzőrendszer elégtelen működése súlyosan veszélyezteti a gyermekek biztonságát.
A határozat értelmében a bizottság feladatai közé tartozik:
- Annak vizsgálata, hogy a működési hiányosságok miként járultak hozzá a szakellátás túlterheltségéhez és a gyermekek jogait veszélyeztető állapotok kialakulásához.
- Annak feltárása, hogy a gyámhatóságok, a gyermekjóléti szolgálatok, az egészségügyi, oktatási és rendészeti szervek, valamint a fenntartók közötti együttműködés miért nem volt képes megelőzni a bántalmazást és az intézményi kiszolgáltatottságot.
- Annak ellenőrzése, hogy a meghirdetett állami forrásbővítések eredményeztek-e tényleges rendszerszintű javulást.
- A politikai, szakmai vagy intézményi felelősség meghatározása, valamint javaslattétel a rendszer megerősítését szolgáló jogalkotási intézkedésekre.
A határozat rögzíti, hogy a bizottság feladata nem egyedi büntető- vagy hatósági ügyek vizsgálata, hanem a rendszerszintű problémák felderítése.
A Kegyelmi Botrány Felelőseit Feltáró Vizsgálóbizottság
Ezt a vizsgálatot a 20/2026. (V. 27.) OGY határozat hívta életre, a tisztségviselők kijelöléséről pedig a 28/2026. (VI. 8.) OGY határozat rendelkezett.
A vizsgálat célja és feladatai
A bizottság célja annak feltárása, hogy a bicskei kegyelmi ügyben miként működött a köztársasági elnöki kegyelmi döntés előkészítése, az igazságügyi miniszteri ellenjegyzés, valamint az a politikai és informális lobbihálózat, amelynek eredményeként K. E. kegyelmet kaphatott. A vizsgálat alapja, hogy a nyilvánosságra került dokumentumok szerint a szakmai előterjesztés és az igazságügyi miniszteri álláspont eredetileg nem támogatta a kegyelmet, a döntés mégis megszületett és hatályossá vált.
A határozat szerint a bizottság feladatai:
- Megvizsgálni, hogy a kegyelmi döntéshozatal intézményi és eljárási rendje megfelelt-e a jogállamiság, az átláthatóság és a gyermekvédelmi szempontok követelményeinek.
- Feltárni, hogy a Sándor-palota, az Igazságügyi Minisztérium, a kormányzati és pártpolitikai háttérszereplők, illetve külső közbenjárók milyen szerepet játszottak a folyamatban, és történt-e hivatalos döntés-előkészítési mechanizmusokat megkerülő informális lobbitevékenység.
- Meghatározni a visszásságokért terhelő politikai, szakmai vagy igazgatási felelősséget, és javaslatot tenni a politikai befolyásolást kizáró jogalkotási garanciákra.
A testület feladata nem a bírósági ügy újranyitása vagy egyedi jogi felelősség megállapítása, hanem a döntéshozatali lánc intézményi tisztázása.
Működési szabályok, határidők és a transzparencia garanciái
Bár két különálló vizsgálatról van szó, az Országgyűlés mindkét testület számára azonos és szigorú működési, eljárásjogi kereteket határozott meg a hatékony tényfeltárás érdekében.
Eljárási jogkörök
Mindkét bizottság jogosult feladatkörében meghallgatásokat tartani és hivatalos iratokat bekérni. A határozatok kötelező érvénnyel kimondják, hogy a kért adatokat mindenki köteles a bizottságok rendelkezésére bocsátani, és a megidézett személyek kötelesek megjelenni a testületek előtt. A képviselők munkáját tagonként 1–1 szakértő segítheti. A tagok és a szakértők külön díjazásban nem részesülnek, a működési költségeket a parlament költségvetése fedezi.
Határidők és a nyilvánosság szabályai
A bizottságok maguk állapítják meg saját ügyrendjüket a Házszabályi rendelkezések alapján. A munka elvégzésére és a zárójelentés benyújtására megszabott végső határidő 2026. december 31..
A jelentések főszabály szerint teljesen nyilvánosak, azokat az Országgyűlés honlapján közzé kell tenni. A határozatok egy fontos garanciát is tartalmaznak arra az esetre, ha a politikai megosztottság miatt nem jönne létre a zárójelentés elfogadásához szükséges többség: ilyen esetben a javasolt jelentéstervezetet, valamint a bizottsági tagok által írásban tett észrevételeket és különvéleményeket kötelező jelleggel, együttesen kell nyilvánosságra hozni.
