A korábbi cikkünkben bemutatott változások közül 2026. január 01. napjával hatályba léptek a hatósági struktúrával kapcsolatos változások, 2026. március 01. napján pedig hatályba lépett a fogyasztói minőséget a KKV-ra kiterjesztő (amennyiben gazdasági tevékenységükön kívül járnak el), valamint a csereigényre, és a jótállási jegy kiállításának értékhatárára vonatkozó szabály is.

2026. június 19. napjától kezdődően válik kötelező a webshopok és az online szolgáltatók részére az online elállási funkció biztosítása, így már kevesebb mint két hét áll rendelkezésükre ezt létrehozni. Az online elállási funkciót jól látható, könnyen hozzáférhető módon kell megjeleníteni, „elállás a szerződéstől” megnevezéssel. Ezen keresztül egy olyan egyértelműen megfogalmazott, könnyen olvasható elállási nyilatkozatot kell találnia a fogyasztónak, melynek adatokkal való kitöltésével, majd az „elállás megerősítése” funkció használatával online közölheti a vállalkozással az elállását.

Ugyan online vásárlások esetére a fogyasztóknak eddig is biztosított volt, hogy 14 napon indokolás nélkül elállhatnak a vásárlástól, azonban eddig ez sok esetben egy bonyolult, lassú folyamatot jelentett. A változás megkönnyítheti a fogyasztók számára az elállás folyamatát, célja, hogy jobban tudatosítja az elállási jogot, valamint így az egyes vállalkozások elállási gyakorlata is jobban ellenőrizhető és jobban dokumentált lesz.

A szabályozás kifejezetten tartalmazza, hogy az „elállási gomb”-ot jól láthatóan és könnyen hozzáférhető módon kell elérhető tenni, ezzel biztosítva, hogy a vállalkozók ne tudják háttérbe szorítani, és egy eldugott, ritkán használt funkció redukálni azt.

Az online elállás útján történt elállásról való tudomásszerzést követően a vállalkozásnak átvételi elismervényt kell küldenie, mely igazolja, hogy az elállásra vonatkozó nyilatkozat beérkezett, azt megkapták és tartalmazza az elállás tartalmát, valamint a megküldés időpontját.

A funkció kötelező lett attól függetlenül, hogy a webshopot magyar vagy külföldi vállalkozás üzemelteti, minden olyan ügyletre kiterjed, ahol fogyasztó vásárol vállalkozástól, üzlethelyiségen kívül, távollévők közötti szerződés útján.

Fontos megjegyezni, hogy az elállási funkció nem elállási jogot teremt, hanem az elállási jog gyakorlását hivatott szabályozni, könnyíteni – tehát ahol a fogyasztót eleve nem illeti meg ilyen jog (45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet 29. §, pl. személyre szabott termékek, romlandó áruk), ott a jelen szabályozás hatályba lépését követően sem fogja.

Sok magyar weboldal már létrehozta ezt a funkciót, így előfordulhat, hogy a fogyasztók már több helyen találkoztak vele. Tekintettel arra, hogy a szabályozás uniós irányelven alapul (az EU 2023/2673 irányelve), így minden Európia Uniós országban ugyanezen dátummal válik kötelező a funkció alkalmazása, így külföldi webshopok használata során is észrevehetik, valamint élhetnek majd vele a fogyasztók.

A mai modern jogi környezetben a jogviták és jogi eljárások során kulcsfontosságúvá vált a digitális nyomok dokumentált, szakszerű feltárása, valamint a készülékek és fiókok védelme.

Irodánk együttműködő partnere ezen területen a Biztonság Akadémia Kft. 

Partnerünk szakmai hátterét Durmics Tamás független informatikai biztonsági szakértő etikus hacker biztosítja, aki több mint 25 év informatikai és biztonsági szakértői tapasztalattal rendelkezik. Munkájában a dokumentált, független vizsgálati módszertan és a technikai eredmények közérthető, jogi eljárásokban is használható bemutatásra helyezi a hangsúlyt.

Szoftverfejlesztési szerződés szerkesztésére vonatkozó megbízásainkat az alábbi lépések mentén szoktuk teljesíteni.

A megbízás teljesítését minden esetben ügyvédi megbízási szerződés aláírása előzi meg.

A hagyatéki eljárások során az egyik leggyakoribb és legtöbb konfliktust szülő helyzet, amikor az örökhagyó végintézkedés nélkül huny el. Ilyenkor a vagyontárgyak és a tartozások sorsát a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) törvényes öröklési rendje határozza meg. Bár a szabályok egyértelműek, az ügyfelek jelentős része nincs tisztában a hatályos Ptk. fontosabb változásaival, különösen a túlélő házastárs jogait vagy a kötelesrész mértékét illetően.

Az Európai Parlament és a Tanács a mesterséges intelligenciára vonatkozó harmonizált szabályok megállapításáról szóló (EU) 2024/1689 rendelete történelmi jelentőségű lépés az innováció és az alapvető jogok védelmének összehangolásában a digitális térben. A jogszabály elsődleges célja a belső piac működésének javítása, valamint az emberközpontú és megbízható mesterséges intelligencia (MI) elterjedésének előmozdítása az Európai Unióban. Mindezek mellett a rendelet kiemelt fontosságúként kezeli az egészség, a biztonság és az alapvető jogok – köztük a demokrácia, a jogállamiság és a környezetvédelem – magas szintű védelmét az MI rendszerek esetleges káros hatásaival szemben.

A személyi jövedelemadó (SZJA) általános mértéke a hatályos szabályok szerint az adóalap 15 százaléka. A mindennapi nyelvhasználatban sokan egy kalap alá veszik a különböző fogalmakat, és egyszerűen „adómentességnek” hívnak minden olyan esetet, amikor a bruttó bérükből nem vonnak le adót. Jogdogmatikai szempontból azonban élesen el kell választani a klasszikus adómentességet az adókedvezményektől. Míg az adómentes bevételek eleve nem képeznek adóalapot, addig az adórendszer ismeri azokat az eltérő szabályokat, amelyek a magánszemély adójának csökkentését eredményezik: ezek az összevont adóalapot csökkentő adókedvezmények.

A személyi jövedelemadóra kifejezetten jellemző, hogy ezek az adókedvezmények és adómentességek csak az összevont adóalapba tartozó jövedelmekkel és ennek adójával szemben, és kizárólag addig a mértékig vehetők igénybe.