A korábbi cikkünkben bemutatott változások közül 2026. január 01. napjával hatályba léptek a hatósági struktúrával kapcsolatos változások, 2026. március 01. napján pedig hatályba lépett a fogyasztói minőséget a KKV-ra kiterjesztő (amennyiben gazdasági tevékenységükön kívül járnak el), valamint a csereigényre, és a jótállási jegy kiállításának értékhatárára vonatkozó szabály is.

2026. június 19. napjától kezdődően válik kötelező a webshopok és az online szolgáltatók részére az online elállási funkció biztosítása, így már kevesebb mint két hét áll rendelkezésükre ezt létrehozni. Az online elállási funkciót jól látható, könnyen hozzáférhető módon kell megjeleníteni, „elállás a szerződéstől” megnevezéssel. Ezen keresztül egy olyan egyértelműen megfogalmazott, könnyen olvasható elállási nyilatkozatot kell találnia a fogyasztónak, melynek adatokkal való kitöltésével, majd az „elállás megerősítése” funkció használatával online közölheti a vállalkozással az elállását.

Ugyan online vásárlások esetére a fogyasztóknak eddig is biztosított volt, hogy 14 napon indokolás nélkül elállhatnak a vásárlástól, azonban eddig ez sok esetben egy bonyolult, lassú folyamatot jelentett. A változás megkönnyítheti a fogyasztók számára az elállás folyamatát, célja, hogy jobban tudatosítja az elállási jogot, valamint így az egyes vállalkozások elállási gyakorlata is jobban ellenőrizhető és jobban dokumentált lesz.

A szabályozás kifejezetten tartalmazza, hogy az „elállási gomb”-ot jól láthatóan és könnyen hozzáférhető módon kell elérhető tenni, ezzel biztosítva, hogy a vállalkozók ne tudják háttérbe szorítani, és egy eldugott, ritkán használt funkció redukálni azt.

Az online elállás útján történt elállásról való tudomásszerzést követően a vállalkozásnak átvételi elismervényt kell küldenie, mely igazolja, hogy az elállásra vonatkozó nyilatkozat beérkezett, azt megkapták és tartalmazza az elállás tartalmát, valamint a megküldés időpontját.

A funkció kötelező lett attól függetlenül, hogy a webshopot magyar vagy külföldi vállalkozás üzemelteti, minden olyan ügyletre kiterjed, ahol fogyasztó vásárol vállalkozástól, üzlethelyiségen kívül, távollévők közötti szerződés útján.

Fontos megjegyezni, hogy az elállási funkció nem elállási jogot teremt, hanem az elállási jog gyakorlását hivatott szabályozni, könnyíteni – tehát ahol a fogyasztót eleve nem illeti meg ilyen jog (45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet 29. §, pl. személyre szabott termékek, romlandó áruk), ott a jelen szabályozás hatályba lépését követően sem fogja.

Sok magyar weboldal már létrehozta ezt a funkciót, így előfordulhat, hogy a fogyasztók már több helyen találkoztak vele. Tekintettel arra, hogy a szabályozás uniós irányelven alapul (az EU 2023/2673 irányelve), így minden Európia Uniós országban ugyanezen dátummal válik kötelező a funkció alkalmazása, így külföldi webshopok használata során is észrevehetik, valamint élhetnek majd vele a fogyasztók.

A lejárt pénzkövetelések érvényesítése során a jogosult számára gyakran visszatartó erőt jelent a bírósági pereskedéssel járó idő, illetve költségráfordítás. A magyar jogrendszer azonban biztosít egy gyorsabb, bizonyítást mellőző alternatívát, az úgynevezett fizetési meghagyásos eljárást (FMH). 

Ez a perpótló, egyszerűsített polgári nemperes eljárás az egyik leghatékonyabb jogi eszköz a követelések érvényesítésére, amennyiben a kötelezett érdemben nem vitatja a tartozást.

Az Országgyűlés elfogadta a vizsgálóbizottságok tagjainak és tisztségviselőinek megválasztásáról szóló egyedi határozatait, amellyel lezárult a testületek megalakulásának eljárásjogi folyamata. A döntések értelmében a Gyermekvédelem Rendszerszintű Válságát Feltáró Vizsgálóbizottság és a Kegyelmi Botrány Felelőseit Feltáró Vizsgálóbizottság is megkapta a végleges személyi kereteit, így a megválasztott képviselők haladéktalanul megkezdhetik a határozatokban rögzített önálló feladataik ellátását.

Korábbi, „Jelentős változások a fogyasztóvédelemben 2026-ban” című cikkünkben bemutattuk, hogy a vonatkozó kormányrendelet milyen lényeges változásokat hoz idén a fogyasztóvédelembe. Jelen cikkünkben bemutatjuk, hogy a már itt is vázolt „online elállási funkció”-val kapcsolatban pontosabban mire számíthatnak a webshopok és a fogyasztók.

Cikkünkben bemutatjuk az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2023/970 irányelvét (2023. május 10.) a férfiak és nők egyenlő vagy egyenlő értékű munkáért járó egyenlő díjazása elve alkalmazásának a bérek átláthatósága és végrehajtási mechanizmusok révén történő megerősítéséről és az azzal összefüggésben hazánkban várható változásokat.

A pénzügyi szektor biztonságos és prudens működése elképzelhetetlen a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelem (angol rövidítéssel: AML/CFT) nélkül. Ezt a célt szolgálja a Magyar Nemzeti Bank (MNB) legújabb, 1/2026. (II.24.) számú ajánlása, amely részletesen szabályozza az ezen a területen dolgozó tisztségviselők feladatait, felelősségi köreit és a kapcsolódó belső eljárásrendeket.

Bár a téma jogilag és szakmailag is rendkívül összetett, az alábbi cikkben közérthetően foglaljuk össze a legfontosabb változásokat és elvárásokat, amelyek elsősorban a hitelintézeteket és a pénzügyi szolgáltatókat érintik. Az ajánlás célja, hogy kiszámíthatóbbá tegye a jogalkalmazást és egységesítse az elvárásokat a hazai pénzügyi szervezetek körében.