Az eljárás alapvető feltételei

Az FMH lefolytatásának szigorú törvényi feltételei vannak, melyet a 2009. évi L. törvény (Fmhtv.) szabályozza, amelynek háttérjogszabályaként a polgári perrendtartás (Pp.) rendelkezéseit is megfelelően alkalmazni kell. Az eljárás kizárólag lejárt pénzkövetelések érvényesítésére szolgál. További alapfeltétel, hogy a kötelezett rendelkezzen belföldi idézési címmel – természetes személy esetén lakó- vagy tartózkodási hellyel, jogi személy esetén bejegyzett székhellyel vagy képviselettel.

Mikor kötelező és mikor válaszható?

A jogalkotó a bíróságok tehermentesítése érdekében a kisebb összegű követeléseket a közjegyzői eljárás felé terelte. Az értékhatárok meghatározása kulcsfontosságú, mivel az eljárási út kiválasztása ez alapján történik.

A pertárgyértékbe kizárólag a főkövetelés tartozik bele, a járulékok figyelmen kívül maradnak. Ennek alapján, ha a főkövetelés összege 3.000.000 Ft alatti, az kizárólag fizetési meghagyás formájában érvényesíthető és peres eljárás közvetlenül nem indítható. A 3.000.000 Ft és 30.000.000 Ft közötti követelés esetén a jogosultat megilleti a választás joga, hogy fizetési meghagyást kér, vagy közvetlenül polgári pert indít. Amennyiben a követelés összege meghaladja a 30 millió forintot, az eljárás igénybevétele törvényileg kizárt; az ilyen értékű igények érvényesítésére kizárólag polgári peres úton van lehetőség.

Az eljárás megindítása

Az eljárás lefolytatása közjegyzői hatáskörbe tartozik. A teljes folyamat automatizált és a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) elektronikus rendszerén keresztül működik. A kérelem benyújtásának formája a jogosult személyétől függ, ennek alapján a jogi személyek (és jogi képviselővel eljáró természetes személyek) számára kötelező az elektronikus előterjesztés, míg a természetes személyek papír alapon vagy szóban is előterjeszthetik a kérelmet bármely közjegyzőnél.

Mivel a közjegyző a bizonyítékokat és a követelés jogalapját érdemben nem vizsgálja, az eljárás rendkívül gyors. Ha a kérelem szabályos, a fizetési meghagyást elektronikus úton 3 nap alatt, papíralapú beadvány esetén pedig 15 napon belül kibocsátják.

Határidők és jogkövetkezmények

A fizetési meghagyás kézbesítése a kötelezett részére a keresetlevél közlésével azonos joghatályú. A kötelezettnek a kézbesítéstől számított 15 nap áll rendelkezésére, hogy a követelést teljesítse, vagy azzal szemben ellentmondással éljen. Ennek megfelelően az eljárás kétféleképpen zárulhat:

1. Jogerőre emelkedés és végrehajtás

Ha a kötelezett a 15 napos határidőn belül nem mond ellent vagy a tartozást elismeri, a fizetési meghagyás jogerőssé és végrehajthatóvá válik. Jogi ereje egyenértékű egy jogerős bírósági ítélettel. A jogosult ezt követően azonnal kérheti a közjegyzőnél a végrehajtás elrendelését, amelyet a közjegyzői kamara (MOKK) elektronikus úton, gyorsítottan továbbít a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar (MBVK) rendszere felé. Egy problémamentes eljárás átlagosan 45 nap alatt lezárulhat.

2. Ellentmondás és perré alakulás

Amennyiben a kötelezett vitatja a követelést, és határidőben ellentmondást terjeszt elő, a közjegyzői nemperes eljárás automatikusan polgári perré alakul, és a hatáskörrel rendelkező bíróságon folytatódik. Ebben az esetben a bizonyítási teher már a jogosultra hárul: a bíróság előtt okiratokkal, tanúkkal kell alátámasztania a követelés jogalapját és összegszerűségét.

A fizetési meghagyásos eljárás kiváló, költség- és időkímélő eszköz a vitán felüli követelések érvényesítésére. Ugyanakkor az eljárás megindítása előtt a jogosultnak minden esetben fel kell készülnie az esetleges perré alakulásra.

A hagyatéki eljárások során az egyik leggyakoribb és legtöbb konfliktust szülő helyzet, amikor az örökhagyó végintézkedés nélkül huny el. Ilyenkor a vagyontárgyak és a tartozások sorsát a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) törvényes öröklési rendje határozza meg. Bár a szabályok egyértelműek, az ügyfelek jelentős része nincs tisztában a hatályos Ptk. fontosabb változásaival, különösen a túlélő házastárs jogait vagy a kötelesrész mértékét illetően.

Az Európai Parlament és a Tanács a mesterséges intelligenciára vonatkozó harmonizált szabályok megállapításáról szóló (EU) 2024/1689 rendelete történelmi jelentőségű lépés az innováció és az alapvető jogok védelmének összehangolásában a digitális térben. A jogszabály elsődleges célja a belső piac működésének javítása, valamint az emberközpontú és megbízható mesterséges intelligencia (MI) elterjedésének előmozdítása az Európai Unióban. Mindezek mellett a rendelet kiemelt fontosságúként kezeli az egészség, a biztonság és az alapvető jogok – köztük a demokrácia, a jogállamiság és a környezetvédelem – magas szintű védelmét az MI rendszerek esetleges káros hatásaival szemben.

A személyi jövedelemadó (SZJA) általános mértéke a hatályos szabályok szerint az adóalap 15 százaléka. A mindennapi nyelvhasználatban sokan egy kalap alá veszik a különböző fogalmakat, és egyszerűen „adómentességnek” hívnak minden olyan esetet, amikor a bruttó bérükből nem vonnak le adót. Jogdogmatikai szempontból azonban élesen el kell választani a klasszikus adómentességet az adókedvezményektől. Míg az adómentes bevételek eleve nem képeznek adóalapot, addig az adórendszer ismeri azokat az eltérő szabályokat, amelyek a magánszemély adójának csökkentését eredményezik: ezek az összevont adóalapot csökkentő adókedvezmények.

A személyi jövedelemadóra kifejezetten jellemző, hogy ezek az adókedvezmények és adómentességek csak az összevont adóalapba tartozó jövedelmekkel és ennek adójával szemben, és kizárólag addig a mértékig vehetők igénybe.

A lejárt pénzkövetelések érvényesítése során a jogosult számára gyakran visszatartó erőt jelent a bírósági pereskedéssel járó idő, illetve költségráfordítás. A magyar jogrendszer azonban biztosít egy gyorsabb, bizonyítást mellőző alternatívát, az úgynevezett fizetési meghagyásos eljárást (FMH). 

Ez a perpótló, egyszerűsített polgári nemperes eljárás az egyik leghatékonyabb jogi eszköz a követelések érvényesítésére, amennyiben a kötelezett érdemben nem vitatja a tartozást.

Az Országgyűlés elfogadta a vizsgálóbizottságok tagjainak és tisztségviselőinek megválasztásáról szóló egyedi határozatait, amellyel lezárult a testületek megalakulásának eljárásjogi folyamata. A döntések értelmében a Gyermekvédelem Rendszerszintű Válságát Feltáró Vizsgálóbizottság és a Kegyelmi Botrány Felelőseit Feltáró Vizsgálóbizottság is megkapta a végleges személyi kereteit, így a megválasztott képviselők haladéktalanul megkezdhetik a határozatokban rögzített önálló feladataik ellátását.