Az eljárás alapvető feltételei

Az FMH lefolytatásának szigorú törvényi feltételei vannak, melyet a 2009. évi L. törvény (Fmhtv.) szabályozza, amelynek háttérjogszabályaként a polgári perrendtartás (Pp.) rendelkezéseit is megfelelően alkalmazni kell. Az eljárás kizárólag lejárt pénzkövetelések érvényesítésére szolgál. További alapfeltétel, hogy a kötelezett rendelkezzen belföldi idézési címmel – természetes személy esetén lakó- vagy tartózkodási hellyel, jogi személy esetén bejegyzett székhellyel vagy képviselettel.

Mikor kötelező és mikor válaszható?

A jogalkotó a bíróságok tehermentesítése érdekében a kisebb összegű követeléseket a közjegyzői eljárás felé terelte. Az értékhatárok meghatározása kulcsfontosságú, mivel az eljárási út kiválasztása ez alapján történik.

A pertárgyértékbe kizárólag a főkövetelés tartozik bele, a járulékok figyelmen kívül maradnak. Ennek alapján, ha a főkövetelés összege 3.000.000 Ft alatti, az kizárólag fizetési meghagyás formájában érvényesíthető és peres eljárás közvetlenül nem indítható. A 3.000.000 Ft és 30.000.000 Ft közötti követelés esetén a jogosultat megilleti a választás joga, hogy fizetési meghagyást kér, vagy közvetlenül polgári pert indít. Amennyiben a követelés összege meghaladja a 30 millió forintot, az eljárás igénybevétele törvényileg kizárt; az ilyen értékű igények érvényesítésére kizárólag polgári peres úton van lehetőség.

Az eljárás megindítása

Az eljárás lefolytatása közjegyzői hatáskörbe tartozik. A teljes folyamat automatizált és a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) elektronikus rendszerén keresztül működik. A kérelem benyújtásának formája a jogosult személyétől függ, ennek alapján a jogi személyek (és jogi képviselővel eljáró természetes személyek) számára kötelező az elektronikus előterjesztés, míg a természetes személyek papír alapon vagy szóban is előterjeszthetik a kérelmet bármely közjegyzőnél.

Mivel a közjegyző a bizonyítékokat és a követelés jogalapját érdemben nem vizsgálja, az eljárás rendkívül gyors. Ha a kérelem szabályos, a fizetési meghagyást elektronikus úton 3 nap alatt, papíralapú beadvány esetén pedig 15 napon belül kibocsátják.

Határidők és jogkövetkezmények

A fizetési meghagyás kézbesítése a kötelezett részére a keresetlevél közlésével azonos joghatályú. A kötelezettnek a kézbesítéstől számított 15 nap áll rendelkezésére, hogy a követelést teljesítse, vagy azzal szemben ellentmondással éljen. Ennek megfelelően az eljárás kétféleképpen zárulhat:

1. Jogerőre emelkedés és végrehajtás

Ha a kötelezett a 15 napos határidőn belül nem mond ellent vagy a tartozást elismeri, a fizetési meghagyás jogerőssé és végrehajthatóvá válik. Jogi ereje egyenértékű egy jogerős bírósági ítélettel. A jogosult ezt követően azonnal kérheti a közjegyzőnél a végrehajtás elrendelését, amelyet a közjegyzői kamara (MOKK) elektronikus úton, gyorsítottan továbbít a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar (MBVK) rendszere felé. Egy problémamentes eljárás átlagosan 45 nap alatt lezárulhat.

2. Ellentmondás és perré alakulás

Amennyiben a kötelezett vitatja a követelést, és határidőben ellentmondást terjeszt elő, a közjegyzői nemperes eljárás automatikusan polgári perré alakul, és a hatáskörrel rendelkező bíróságon folytatódik. Ebben az esetben a bizonyítási teher már a jogosultra hárul: a bíróság előtt okiratokkal, tanúkkal kell alátámasztania a követelés jogalapját és összegszerűségét.

A fizetési meghagyásos eljárás kiváló, költség- és időkímélő eszköz a vitán felüli követelések érvényesítésére. Ugyanakkor az eljárás megindítása előtt a jogosultnak minden esetben fel kell készülnie az esetleges perré alakulásra.

A lejárt pénzkövetelések érvényesítése során a jogosult számára gyakran visszatartó erőt jelent a bírósági pereskedéssel járó idő, illetve költségráfordítás. A magyar jogrendszer azonban biztosít egy gyorsabb, bizonyítást mellőző alternatívát, az úgynevezett fizetési meghagyásos eljárást (FMH). 

Ez a perpótló, egyszerűsített polgári nemperes eljárás az egyik leghatékonyabb jogi eszköz a követelések érvényesítésére, amennyiben a kötelezett érdemben nem vitatja a tartozást.

Az Országgyűlés elfogadta a vizsgálóbizottságok tagjainak és tisztségviselőinek megválasztásáról szóló egyedi határozatait, amellyel lezárult a testületek megalakulásának eljárásjogi folyamata. A döntések értelmében a Gyermekvédelem Rendszerszintű Válságát Feltáró Vizsgálóbizottság és a Kegyelmi Botrány Felelőseit Feltáró Vizsgálóbizottság is megkapta a végleges személyi kereteit, így a megválasztott képviselők haladéktalanul megkezdhetik a határozatokban rögzített önálló feladataik ellátását.

Korábbi, „Jelentős változások a fogyasztóvédelemben 2026-ban” című cikkünkben bemutattuk, hogy a vonatkozó kormányrendelet milyen lényeges változásokat hoz idén a fogyasztóvédelembe. Jelen cikkünkben bemutatjuk, hogy a már itt is vázolt „online elállási funkció”-val kapcsolatban pontosabban mire számíthatnak a webshopok és a fogyasztók.

Cikkünkben bemutatjuk az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2023/970 irányelvét (2023. május 10.) a férfiak és nők egyenlő vagy egyenlő értékű munkáért járó egyenlő díjazása elve alkalmazásának a bérek átláthatósága és végrehajtási mechanizmusok révén történő megerősítéséről és az azzal összefüggésben hazánkban várható változásokat.

A pénzügyi szektor biztonságos és prudens működése elképzelhetetlen a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelem (angol rövidítéssel: AML/CFT) nélkül. Ezt a célt szolgálja a Magyar Nemzeti Bank (MNB) legújabb, 1/2026. (II.24.) számú ajánlása, amely részletesen szabályozza az ezen a területen dolgozó tisztségviselők feladatait, felelősségi köreit és a kapcsolódó belső eljárásrendeket.

Bár a téma jogilag és szakmailag is rendkívül összetett, az alábbi cikkben közérthetően foglaljuk össze a legfontosabb változásokat és elvárásokat, amelyek elsősorban a hitelintézeteket és a pénzügyi szolgáltatókat érintik. Az ajánlás célja, hogy kiszámíthatóbbá tegye a jogalkalmazást és egységesítse az elvárásokat a hazai pénzügyi szervezetek körében.