Az elfogadhatatlan kockázatot jelentő gyakorlatok tilalma

A szabályozás legszigorúbb és leggyorsabban életbe lépő elemei az elfogadhatatlan kockázatot jelentő mesterséges intelligencia gyakorlatok tilalmához kapcsolódnak. Mivel bizonyos felhasználási módok ellentétben állnak az Unió alapvető értékeivel, ezen tiltott gyakorlatok rendelkezéseit már 2025. február 2-től alkalmazni kell.

Ilyen szigorúan tiltott gyakorlatnak minősül például az emberi tudatalatti célzó, manipulatív vagy megtévesztő technikák alkalmazása. Ezek jelentősen torzítják az emberi viselkedést, és ezáltal jelentős kárt okozhatnak. Hasonlóan tiltott a természetes személyek társadalmi viselkedésen vagy személyiségjegyeken alapuló társadalmi pontozása. A jogalkotó ezen tilalmak azonnali, mindössze hathónapos türelmi idő utáni bevezetésével kívánta garantálni, hogy a legmagasabb kockázatok mielőbb kiszűrésre kerüljenek.

Szankciók, jogi felelősség és az általános célú modellek

Bár a teljes alkalmazásra még éveket kell várni, a jogalkotó egy másik kritikus mérföldkövet is beiktatott 2025. augusztus 2-re, amely jelentős mértékben érinti a piaci szereplők jogi felelősségét.

A rendelet rögzíti, hogy a tagállamoknak arányos és visszatartó erejű szankciókat kell megállapítaniuk a jogsértések esetére. A legfontosabb: a szankciókra és közigazgatási bírságokra vonatkozó szabályokat már 2025. augusztus 2-től alkalmazni kell. Ez a korábbi élesedés azt jelenti, hogy a piacfelügyeleti hatóságok már jóval a rendelet komplex alkalmazása előtt felléphetnek és bírságot szabhatnak ki azokkal szemben, akik az addig hatályba lépő rendelkezéseket megszegik.

Szintén 2025. augusztus 2-i határidőhöz kötődik az általános célú mesterségesintelligencia-modellekre vonatkozó kötelezettségek alkalmazása. Ezek a modellek, amelyeket hatalmas mennyiségű adaton tanítottak be és jelentős általánosságot mutatnak, könnyen integrálhatók más rendszerekbe. Az ő esetükben a technológia rendkívül gyors adaptációja tette indokolttá a korábbi alkalmazási határidőt. Ezen túlmenően a megfelelő jogalkalmazáshoz szükséges infrastrukturális háttérnek is fel kell állnia, így a bejelentett szervezetekre és az irányítási struktúrákra vonatkozó szabályozások is ekkortól válnak alkalmazandóvá.

Általános alkalmazás es a magas kockázatú rendszerek követelményei

A rendelet alappillérjét adó általános alkalmazási dátum 2026. augusztus 2., amely időponttól kezdve a jogszabály legtöbb előírása kötelezővé válik. Ebbe a körbe tartoznak a magas kockázatú MI rendszerekre vonatkozó rendkívül szigorú követelmények és kötelezettségek.

A magas kockázatú rendszerek fejlesztőinek ekkortól kell kötelezően minőségirányítási rendszert működtetniük, részletes műszaki dokumentációt vezetniük. Biztosítaniuk kell a megfelelő emberi felügyeletet, valamint a rendszerek pontosságát és kiberbiztonságát. Ezen rendszerek piacra dobását vagy üzembe helyezését 2026 augusztusától már szigorú megfelelőségértékelési eljárások és a CE-jelölés elhelyezése előzi meg.

A jogalkotó a kétéves felkészülési idővel kívánta biztosítani a jogbiztonságot, elkerülni a piac túlzott megzavarását, és elegendő időt hagyni a gazdasági szereplőknek a meglehetősen komplex adminisztratív és technikai feltételek teljesítésére.

Az Európai Parlament és a Tanács a mesterséges intelligenciára vonatkozó harmonizált szabályok megállapításáról szóló (EU) 2024/1689 rendelete történelmi jelentőségű lépés az innováció és az alapvető jogok védelmének összehangolásában a digitális térben. A jogszabály elsődleges célja a belső piac működésének javítása, valamint az emberközpontú és megbízható mesterséges intelligencia (MI) elterjedésének előmozdítása az Európai Unióban. Mindezek mellett a rendelet kiemelt fontosságúként kezeli az egészség, a biztonság és az alapvető jogok – köztük a demokrácia, a jogállamiság és a környezetvédelem – magas szintű védelmét az MI rendszerek esetleges káros hatásaival szemben.

A személyi jövedelemadó (SZJA) általános mértéke a hatályos szabályok szerint az adóalap 15 százaléka. A mindennapi nyelvhasználatban sokan egy kalap alá veszik a különböző fogalmakat, és egyszerűen „adómentességnek” hívnak minden olyan esetet, amikor a bruttó bérükből nem vonnak le adót. Jogdogmatikai szempontból azonban élesen el kell választani a klasszikus adómentességet az adókedvezményektől. Míg az adómentes bevételek eleve nem képeznek adóalapot, addig az adórendszer ismeri azokat az eltérő szabályokat, amelyek a magánszemély adójának csökkentését eredményezik: ezek az összevont adóalapot csökkentő adókedvezmények.

A személyi jövedelemadóra kifejezetten jellemző, hogy ezek az adókedvezmények és adómentességek csak az összevont adóalapba tartozó jövedelmekkel és ennek adójával szemben, és kizárólag addig a mértékig vehetők igénybe.

A lejárt pénzkövetelések érvényesítése során a jogosult számára gyakran visszatartó erőt jelent a bírósági pereskedéssel járó idő, illetve költségráfordítás. A magyar jogrendszer azonban biztosít egy gyorsabb, bizonyítást mellőző alternatívát, az úgynevezett fizetési meghagyásos eljárást (FMH). 

Ez a perpótló, egyszerűsített polgári nemperes eljárás az egyik leghatékonyabb jogi eszköz a követelések érvényesítésére, amennyiben a kötelezett érdemben nem vitatja a tartozást.

Az Országgyűlés elfogadta a vizsgálóbizottságok tagjainak és tisztségviselőinek megválasztásáról szóló egyedi határozatait, amellyel lezárult a testületek megalakulásának eljárásjogi folyamata. A döntések értelmében a Gyermekvédelem Rendszerszintű Válságát Feltáró Vizsgálóbizottság és a Kegyelmi Botrány Felelőseit Feltáró Vizsgálóbizottság is megkapta a végleges személyi kereteit, így a megválasztott képviselők haladéktalanul megkezdhetik a határozatokban rögzített önálló feladataik ellátását.

Korábbi, „Jelentős változások a fogyasztóvédelemben 2026-ban” című cikkünkben bemutattuk, hogy a vonatkozó kormányrendelet milyen lényeges változásokat hoz idén a fogyasztóvédelembe. Jelen cikkünkben bemutatjuk, hogy a már itt is vázolt „online elállási funkció”-val kapcsolatban pontosabban mire számíthatnak a webshopok és a fogyasztók.