Családvédelmi és anyasági kedvezmények a fókuszban

A jogalkotó az elmúlt időszakban jelentősen bővítette az édesanyák és a családokat érintő kedvezmények körét. A négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye a gyakorlatban tényleges SZJA-mentességet biztosít a bérnek minősülő jövedelem, a nem önálló tevékenységből származó jövedelem, valamint bizonyos önálló tevékenységből származó jövedelmek tekintetében. Szintén hatalmas könnyebbség, hogy a három vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye élethosszig tartó jogosultságot jelent, amennyiben az édesanya három gyermek után családi pótlékra jogosult, vagy korábban legalább 12 évig jogosult volt erre az ellátásra.

Teljesen új elemként és hatalmas változásként jelenik meg a kétgyermekes anyák kedvezménye, amely a jogszabályok értelmében fokozatosan kerül bevezetésre. A törvény alapján 2026-tól elsőként a 40. életévüket betöltött anyák, majd 2027-től az 50. életévüket betöltött anyák, végül 2028-tól a 60. életévüket betöltött anyák is alkalmazhatják ezt a kedvezményt. Családalapítás esetén az első házasok kedvezményét az a házaspár érvényesítheti, amelynél legalább az egyik fél az első házasságát köti, ennek mértéke pedig jogosultsági hónaponként 33 335 forint. Ezen felül a klasszikus családi adókedvezmény rendszere is megmaradt, amelynek mértéke egy eltartott esetén 66 670 forint, két eltartott esetén eltartottként 133 330 forint, három és minden további eltartott esetén pedig eltartottanként 220 000 forint.

Könnyítések a munkaerőpiacra lépő fiataloknak és az egészségügyi rászorulóknak

A fiatal generáció munkaerőpiaci integrációját célozza a 25 év alatti fiatalok kedvezménye, amely az édesanyákhoz hasonlóan tényleges SZJA-mentességet biztosít a bérnek minősülő jövedelem és egyéb meghatározott jövedelmek esetében. A 25. életévét be nem töltött fiatal az összevont adóalapját jogosult csökkenteni ezzel a kedvezménnyel. Fontos korlát azonban, hogy az igénybe vehető összeg adóévenként legfeljebb a jogosultsági hónapok számának és a tárgyévet megelőző év július hónapjára vonatkozóan közzétett nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkeresetnek a szorzata lehet. Egy speciális összeférhetőségi szabály is életbe lép akkor, ha az első házasok kedvezménye érvényesítésének első jogosultsági hónapja kitolódik arra a hónapra, amelyet megelőzően a házastársak valamelyike betölti a 25. életévét.

Az életkori és családi kedvezményeken túl a jogrendszer a súlyosan fogyatékos magánszemélyek számára is biztosítja, hogy az összevont adóalapjukat a személyi kedvezménnyel csökkentsék. A törvény alkalmazásában súlyosan fogyatékosnak számít az a magánszemély, aki a kormányrendeletben nevesített betegségben szenved, továbbá az is, aki rokkantsági járadékban vagy fogyatékossági támogatásban részesül. A kedvezmény pénzügyi mértéke ebben az esetben jogosultsági hónaponként a minimálbér egyharmada, száz forintra kerekítve.

Szigorú sorrend a kedvezmények érvényesítésekor

Mivel egy munkavállaló az élethelyzetéből adódóan akár több kedvezményre is jogosult lehet egyidejűleg, a törvényalkotó a halmozódás elkerülése és az adminisztráció tisztázása érdekében egy szigorú érvényesítési sorrendet határozott meg az adóalap-csökkentő kedvezményeknél.

A hierarchia legtetején a 30 év alatti anyák kedvezménye áll, amelyet a négy vagy több, a három, illetve a két gyermeket nevelő anyák kedvezménye követ. Ezután következik a csecsemőgondozási, gyermekgondozási és örökbefogadói díj kedvezménye, majd a 25 év alatti fiatalok kedvezménye. A sorrend végén a személyi kedvezmény, az első házasok kedvezménye, és végül a családi kedvezmény kapott helyet.

Az adminisztrációs terhek csökkentése érdekében a jogszabály kimondja, hogy ha egy gyermeket nevelő anya az év során több egymást követő anyai kedvezményre (például a 30 év alatti anyák vagy a többgyermekes anyák kedvezményére) is jogosult, akkor a kedvezményt az év első napján érvényesíthető jogcím alapján veheti igénybe az év egészére. Amennyiben több ilyen jogcím is fennáll január elsején, az anya szabadon dönthet arról, hogy melyiket kívánja érvényesíteni, és ehhez új adóelőleg-nyilatkozatot sem kell benyújtania a munkáltatója felé.

A személyi jövedelemadó (SZJA) általános mértéke a hatályos szabályok szerint az adóalap 15 százaléka. A mindennapi nyelvhasználatban sokan egy kalap alá veszik a különböző fogalmakat, és egyszerűen „adómentességnek” hívnak minden olyan esetet, amikor a bruttó bérükből nem vonnak le adót. Jogdogmatikai szempontból azonban élesen el kell választani a klasszikus adómentességet az adókedvezményektől. Míg az adómentes bevételek eleve nem képeznek adóalapot, addig az adórendszer ismeri azokat az eltérő szabályokat, amelyek a magánszemély adójának csökkentését eredményezik: ezek az összevont adóalapot csökkentő adókedvezmények.

A személyi jövedelemadóra kifejezetten jellemző, hogy ezek az adókedvezmények és adómentességek csak az összevont adóalapba tartozó jövedelmekkel és ennek adójával szemben, és kizárólag addig a mértékig vehetők igénybe.

A lejárt pénzkövetelések érvényesítése során a jogosult számára gyakran visszatartó erőt jelent a bírósági pereskedéssel járó idő, illetve költségráfordítás. A magyar jogrendszer azonban biztosít egy gyorsabb, bizonyítást mellőző alternatívát, az úgynevezett fizetési meghagyásos eljárást (FMH). 

Ez a perpótló, egyszerűsített polgári nemperes eljárás az egyik leghatékonyabb jogi eszköz a követelések érvényesítésére, amennyiben a kötelezett érdemben nem vitatja a tartozást.

Az Országgyűlés elfogadta a vizsgálóbizottságok tagjainak és tisztségviselőinek megválasztásáról szóló egyedi határozatait, amellyel lezárult a testületek megalakulásának eljárásjogi folyamata. A döntések értelmében a Gyermekvédelem Rendszerszintű Válságát Feltáró Vizsgálóbizottság és a Kegyelmi Botrány Felelőseit Feltáró Vizsgálóbizottság is megkapta a végleges személyi kereteit, így a megválasztott képviselők haladéktalanul megkezdhetik a határozatokban rögzített önálló feladataik ellátását.

Korábbi, „Jelentős változások a fogyasztóvédelemben 2026-ban” című cikkünkben bemutattuk, hogy a vonatkozó kormányrendelet milyen lényeges változásokat hoz idén a fogyasztóvédelembe. Jelen cikkünkben bemutatjuk, hogy a már itt is vázolt „online elállási funkció”-val kapcsolatban pontosabban mire számíthatnak a webshopok és a fogyasztók.

Cikkünkben bemutatjuk az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2023/970 irányelvét (2023. május 10.) a férfiak és nők egyenlő vagy egyenlő értékű munkáért járó egyenlő díjazása elve alkalmazásának a bérek átláthatósága és végrehajtási mechanizmusok révén történő megerősítéséről és az azzal összefüggésben hazánkban várható változásokat.