Ha a vállalkozást a házasság előtt alapították

Ha az egyik házastárs már a házastársi vagyonközösség létrejöttekor tulajdonosa volt a vállalkozásban fennálló részesedésnek, az főszabály szerint a különvagyonába tartozik. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a vállalkozáshoz kapcsolódó valamennyi jövedelem és vagyoni kérdés kívül esik a vagyonmegosztáson.

A különvagyon haszna – a kezelési és fenntartási költségek, valamint a terhek levonása után – a házastársi életközösség fennállása alatt főszabály szerint közös vagyon. Ugyanakkor a vállalkozás értékének növekedése önmagában nem teszi automatikusan közös vagyonná az eredetileg különvagyoni társasági részesedést.

A vagyonmegosztás során ezért azt is vizsgálni kell, hogy a cég értéknövekedéséhez milyen tényezők járultak hozzá, illetve történt-e közös vagyonból olyan ráfordítás, amely alapján megtérítési igény merülhet fel.

Ha a vállalkozást a házasság alatt alapították

Ha a házastársi vagyonközösség fennállása alatt szerzett társasági részesedést közös vagyonból finanszírozták, az főszabály szerint a házastársak közös vagyonába tartozhat. Ez akkor is így lehet, ha a cégnyilvántartásban kizárólag az egyik házastárs szerepel tulajdonosként.

A jogi megítélés ugyanakkor függ a részesedés megszerzésének körülményeitől és a finanszírozás forrásától. Ha például az üzletrészt az egyik házastárs különvagyonából szerezték meg, az eltérő jogi következményekkel járhat. A közös vagyonba tartozást a törvény vélelmezi, de ez a vélelem bizonyítással megdönthető.

Fontos különbség, hogy a társasági részesedés közös vagyoni jellege nem jelenti automatikusan azt, hogy mindkét házastárs a társaság tagjává válik, vagy jogosult lesz a cég irányítására. A vagyonmegosztás során a részesedés az egyik házastársnál maradhat, miközben a másik fél pénzbeli elszámolásban vagy más vagyontárgyban részesül. Korlátolt felelősségű társaság (kft.) esetén a törvényi feltételek fennállásakor a bíróság a nem tag házastársnak üzletrészt vagy üzletrészhányadot is juttathat.

Mi történik, ha csak az egyik házastárs dolgozott a vállalkozásban?

Gyakori helyzet, hogy a céget ténylegesen csak az egyik házastárs működtette, míg a másik a háztartás vezetéséről vagy a gyermekek gondozásáról gondoskodott. A vállalkozásban való személyes közreműködés hiánya önmagában nem zárja ki a másik fél vagyonjogi igényét.

Ha a társasági részesedés közös vagyonnak minősül, a másik házastárs jogosultsága nem attól függ, hogy végzett-e munkát a cégben. Ugyanakkor a vállalkozást vezető házastárs személyes munkája, üzleti kapcsolatai és döntései a társasági részesedés értékének meghatározásakor jelentőséggel bírhatnak.

Hogyan határozható meg a vállalkozás értéke?

A vagyonmegosztás során a cég jegyzett tőkéje vagy könyv szerinti saját tőkéje nem feltétlenül tükrözi a társasági részesedés tényleges értékét. A vállalkozás pénzügyi helyzete, eredményessége, kötelezettségei és piaci pozíciója egyaránt jelentős lehet. Vita esetén szakértő bevonása is indokolt lehet.

A megfelelő elszámoláshoz ezért fontos a társasági részesedés megszerzésének dokumentációja, a finanszírozás forrásának igazolása, a pénzügyi beszámolók, valamint az esetleges házassági vagyonjogi szerződés áttekintése. A vagyonjogi elszámolás szempontjából az életközösség tényleges fennállásának időszaka is lényeges lehet, nem csupán a házasságkötés és a válás időpontja.

Összegzés

A családi vállalkozás válás során történő megítélése mindig az adott körülményektől függ. Nem kizárólag az számít, hogy ki alapította a céget, ki szerepel tulajdonosként, vagy ki dolgozott a vállalkozásban, hanem az is, hogy a társasági részesedést mikor és milyen forrásból szerezték, illetve milyen ráfordítások történtek a házastársi életközösség alatt.

A cégben fennálló tulajdonosi pozíció és a házastársak egymás közötti vagyonjogi elszámolása két külön kérdés. A körülmények időben történő feltárása és a megfelelő jogi segítség hozzájárulhat ahhoz, hogy a vagyonmegosztás mindkét fél érdekeit figyelembe vegye, miközben a vállalkozás működőképessége is megőrizhető.

A válás nemcsak a magánéletben, hanem a vállalkozás jövőjét illetően is komoly kérdéseket vethet fel. Különösen igaz ez akkor, ha az egyik házastárs saját céget működtet, vagy a felek a házasság alatt közösen építették fel a vállalkozást. Ilyenkor gyakran felmerül a kérdés: ha a cég csak az egyik házastárs nevén van, a másik fél igényt tarthat-e a vállalkozás értékének egy részére?

A válasz többek között attól függ, hogy mikor és milyen forrásból szerezték a társasági részesedést, mikor állt fenn a házastársi életközösség, és történt-e a vállalkozással kapcsolatban közös vagyonból finanszírozott ráfordítás.

A munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetésének előkészítésére és az ehhez kapcsolódó képviseletre irányuló megbízásainkat az alábbi lépések mentén teljesítjük. A jogi közreműködést minden esetben ügyvédi megbízási szerződés megkötése, valamint a munkaviszonyra vonatkozó dokumentumok és a megszüntetés körülményeinek előzetes vizsgálata előzi meg.

A munkaviszony egyoldalú jognyilatkozattal történő megszüntetésének – azaz a felmondásnak – előkészítésére és az ehhez kapcsolódó képviseletre irányuló megbízásainkat az alábbi lépések mentén teljesítjük. A jogi közreműködést minden esetben ügyvédi megbízási szerződés megkötése, valamint a munkaviszonyra vonatkozó dokumentumok és a megszüntetés körülményeinek előzetes vizsgálata előzi meg.

Az ingatlan adásvételének vagy ajándékozásának előkészítésére és az ehhez kapcsolódó képviseletre irányuló megbízásainkat az alábbi lépések mentén teljesítjük. A jogi közreműködést minden esetben ügyvédi megbízási szerződés megkötése előzi meg.

A végrendelet elkészítésére irányuló megbízásainkat az alábbi lépések mentén teljesítjük. A jogi közreműködést minden esetben ügyvédi megbízási szerződés megkötése, valamint a megbízó családi és vagyoni viszonyainak, illetve öröklési szándékának részletes egyeztetése előzi meg.