Miért van szükség a halasztásra?
A jogi személyek nyilvántartásáról szóló 2025. évi LIX. törvény, valamint a jogi személyekkel kapcsolatos egyes bírósági eljárásokról és a végelszámolásról szóló 2025. évi LX. törvény célja a jelenlegi nyilvántartási rendszer átalakítása. Az új szabályozás egyik lényeges eleme, hogy a különböző jogi személyek nyilvántartása egységes nyilvántartási rendszerben történjen – ez a cégnyilvántartást és a civil szervezetek nyilvántartását is érinti.
A jogalkotó ugyanakkor úgy ítélte meg, hogy a rendszer kialakítására szakmailag és informatikailag újragondolt módon, az érintett szervezetekkel folytatott szakmai párbeszéd után kerülhet sor. A törvény indokolása szerint a cégnyilvántartás és a civil nyilvántartás egységes nyilvántartási rendszerben történő kezelése valós szakmai cél, amelynek végrehajtásához szükséges jogszabályi környezetet az informatikai előrelépés és a hosszú távú fenntarthatóság igényével, szakmai konszenzusra alapítva kell kialakítani. Emellett a már kihirdetett, de hatályba még nem lépett törvényeket át kell vizsgálni és szükség szerint módosítani, amelyre a hatálybalépésig hátralévő idő nem elegendő, ezért új hatálybalépési időpontot kell meghatározni. Vagyis a módosítás nem az eredeti cél megváltoztatását jelenti, hanem annak későbbi megvalósítását.
Mely törvényeket érinti a módosítás?
A 2026. évi LXX. törvény alapján:
- A jogi személyek nyilvántartásáról szóló 2025. évi LIX. törvény 2029. január 1-jén lép hatályba.
- Ugyanerre az időpontra módosul a jogi személyekkel kapcsolatos egyes bírósági eljárásokról és a végelszámolásról szóló 2025. évi LX. törvény hatálybalépése is (2029. január 1.).
- A módosítás emellett kimondja, hogy a 2025. évi LIX. törvény 105. §-a, illetve a 2025. évi LX. törvény 186. §-a nem lép hatályba.
A halasztás tehát mindkét, a nyilvántartási reform szempontjából meghatározó törvényt érinti.
Egyéb érdekes változások
A törvény nemcsak a két említett jogszabályt módosítja, hanem több más, már kihirdetett, de még hatályba nem lépett rendelkezést is érint, amelyeknél a hatálybalépésig hátralévő idő nem bizonyult elegendőnek az átvizsgáláshoz és az esetleges módosításhoz:
- 2025. évi CXXXV. törvény (az Európai Unió kiberrezilienciáról szóló rendeletének magyarországi végrehajtásáról és egyes kiberbiztonsági rendelkezések módosításáról): a 3. alcím 2029. január 1-jén lép hatályba, a kapcsolódó hatálybaléptető rendelkezés pontosítása és a 3. alcímre vonatkozó korábbi szövegrész hatályon kívül helyezése mellett.
- 2025. évi CXXXVI. törvény (a sportról szóló 2004. évi I. törvény és egyéb törvények sporttal kapcsolatos módosításáról): a 39. § (4) bekezdésében a „2027.” szövegrész helyébe a „2029.” szöveg lép.
- 2026. évi XXXIV. törvény (a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatalról): a 63. § (6) bekezdésében a „2027.” szövegrész helyébe a „2029.” szöveg lép.
- 2026. évi XLIX. törvény (a megye és a kormánymegbízott elnevezés alkalmazásával összefüggő egyes törvények módosításáról): a 185. § (3) bekezdésében a „2027.” szövegrész helyébe a „2029.” szöveg lép.
Mit jelent ez a gyakorlatban?
A módosítás gyakorlati jelentősége elsősorban abban áll, hogy a gazdasági társaságoknak, a civil szervezeteknek és a jogi képviselőknek több idejük marad felkészülni az új nyilvántartási szabályokra. A halasztás ugyanakkor nem jelenti azt, hogy a nyilvántartási rendszer átalakítása lekerült volna a napirendről. A jogalkotó továbbra is az egységes nyilvántartás kialakítását tervezi, azonban ennek bevezetését a szükséges feltételek megteremtéséhez köti.
Összességében a 2026. évi LXX. törvény legfontosabb változása a jogi személyek egységes nyilvántartásának elhalasztása. A módosítás alapján az új rendszer bevezetésére 2029. január 1-jén kerül sor. A hosszabb felkészülési idő lehetőséget ad arra, hogy a jogszabályi és informatikai feltételek megfelelően kialakuljanak, és az új nyilvántartási rendszer bevezetése a gyakorlatban is megvalósítható legyen. A módosító törvény 2026. december 31-én lép hatályba.











