Szakmai blog

Az Európai Unió bíróságának gyakorlata több eseten keresztül kimunkálta azokat az elveket, amelyek meghatározzák az uniós kereskedelemben alkalmazható korlátokat, többek közt a franchise szabályokat és a kereskedelmi láncolatban lefelé mutatott megkötéseket. Így a versenyjogi előírásokra betartására, földrajzi hátrányok alkalmazásának vagy a védjegyjogi  visszaélések tilalmára mutatott rá a bíróság.

Az Európai Parlament 2018. szeptember 12-én előzetesen jóváhagyta a sokak által vitatott szerzői jogokról szóló irányelv szövegét – 2016/0280 (COD) a digitális egységes piacon a szerzői jogról – amely gyökeresen megváltoztatná az interneten legálisan és a nagyközönség számára elérhető tartalmakat. Az irányelv célja az volt, hogy megvédje a tartalomkészítőket, vagyis az alkotókat – de egyben erősen korlátozza a szerzői jog által védett tartalmak közzétételét.

A heves viták és ellenvélemények ellenére az Európai Parlament 2019. március 23-án véglegesen elfogadta

Amikor két fél eljut arra a pontra, hogy a továbbiakban külön folytatják az életüket, számtalan felmerülő kérdést rendezni, tisztázni kell. Az egyik ilyen lényeges pont, a közös gyermekek sorsa, vagyis hogy melyik szülőnél lesz a gyermekek lakóhelye, mikor, milyen módon jogosultak a külön élő szülővel a gyermekek kapcsolatot tartani, ki jogosult dönteni a gyermekeket érintő kérdésekben, melyik szülő hogyan járul hozzá a gyermekek tartásához és a sor hosszan folytatható tovább.

A szellemi alkotások közé tartozik mind a szerzői jogok, mind pedig az iparjogvédelem területe. A polgári jognak egy önálló területe ez, védelmére az olyan alkotások esetében kerül sor, amelyek személyes alkotó munkán alapulnak. A védelem feltételei annak alapján különböznek, hogy az alkotás a szerzői jog vagy az iparjog alá tartozik-e.

Jelen cikkünkben kifejezetten a szerzői jogokról, az ezekhez kapcsolódó védelmekről, valamint specializáltan a fotók, fényképfelvételekhez kötődő szabályozásról írunk.

Minden gazdálkodó szervezetnek kötelező az elektronikus ügyintézés 2018. január 1-jétől, az elektronikus ügyintézést biztosító szerv feladat- és hatáskörébe tartozó, valamint e szervek jogszabály alapján biztosítandó szolgáltatásaik igénybevételéhez, lemondásához, vagy módosításához szükséges ügyekben.

Hosszas előkészület és mintegy két évig tartó kodifikációs munka után új nemzetközi magánjogi törvényt fogadott el a magyar Országgyűlés. A 2017. évi XXVIII. törvény a nemzetközi magánjogról 2018. január elsején lépett hatályba, mely több évtized után váltja fel a már igencsak megkopott 1979. évi 13. számú törvényerejű rendeletet.

Korábbi cikkünk folytatásaként bemutatjuk a 2018. október-december közötti legfontosabb ingatlanjogi változásokat.

Kevésbé szokásos vállalkozási forma, mint a kft, mégse mondható ritkának a zrt (zártkörűen működő részvénytársaság) Magyarországon. Első részben az ehhez szükséges alapvető elvárásokat, adatokat és az alapítás lépéseit foglaljuk össze.

Kevésbé szokásos vállalkozási forma, mint a kft, mégse mondható ritkának a zrt (zártkörűen működő részvénytársaság) Magyarországon. Cikkünk bevezető része után, a második részében a részvények előállítás általában és konkrét lépésekre bontva foglaltuk össze.

Pár napja, 2018. december 12. napján a Parlament elfogadta a 2018. december 07. napján a törvényalkotási bizottság elé tárt a munkaerő szervezéssel és a munkaerő –kölcsönzés minimális kölcsönzési díjával összefüggő egyes törvények módosításáról szóló javaslatot.

A törvényjavaslat a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) három nagyobb témakörét érinti 2019. január 01-jei hatálybalépéssel.