A koronavírus terjedésének következtében az Egészségügyi Világszervezet (World Health Organisation – WHO) 2020 január 30-án közzétett közleményében nemzetközi jelentőségű egészségügyi vészhelyzetet hirdetett. Ugyan a nemzetközi jelentőségű vészhelyzet még nem jelent globális járványveszélyt, a koronavírus terjedésének a gazdasági életre – és így a szerződésekre is – jelentős hatása van. Cikkünkben a koronavírussal, mint potenciális vis maior eseménnyel foglalkozunk.
A fogyasztóvédelmet érintő szabályok nemzeti és a globális szempontból is kiemelten fontosak, különös tekintettel a kereskedelmet érintő jogszabályokra. A fogyasztók kiszolgáltatott helyzetük miatt jelentős jogi védelemre szorulnak, így az Európai Unió is változtatott számos jogszabályon, amelyek a fogyasztók jogi pozícióját hivatottak kedvezőbb helyzetbe hozni.
Az Európai Unió bíróságának gyakorlata több eseten keresztül kimunkálta azokat az elveket, amelyek meghatározzák az uniós kereskedelemben alkalmazható korlátokat, többek közt a franchise szabályokat és a kereskedelmi láncolatban lefelé mutatott megkötéseket. Így a versenyjogi előírásokra betartására, földrajzi hátrányok alkalmazásának vagy a védjegyjogi visszaélések tilalmára mutatott rá a bíróság.
Hosszas előkészület és mintegy két évig tartó kodifikációs munka után új nemzetközi magánjogi törvényt fogadott el a magyar Országgyűlés. A 2017. évi XXVIII. törvény a nemzetközi magánjogról 2018. január elsején lépett hatályba, mely több évtized után váltja fel a már igencsak megkopott 1979. évi 13. számú törvényerejű rendeletet.
2018. július 1. napjától jelentősen módosultak a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény („Ctv.”) szabályai. A könnyebb átláthatóság kedvéért a legfontosabb változásokat foglaljuk össze.
A 2018. márciusában világszerte a legtöbbet eladott konzolos játék a Wii Sports volt, több mint 82 millió értékesítéssel. 2017. decemberében 1240 millió amerikai dollár értékben vásároltak videó játékokat az emberek, csak az Amerikai Egyesült Államokban. Számos ezekhez hasonló, megdöbbentően magas számadatokkal bíró statisztikát lehetne hozni a játékszoftverek kereskedelméről illetve használatuk gyakoriságáról.
Belegondolunk-e azonban abba, hogy az általunk fogyasztóként megvásárolt játékszoftverek esetében milyen jogaink vannak akkor, ha a játék nem éppen úgy működik, ahogy elvárható volna?
Warren Bennis 1991-ben vészjóslóan úgy jövendölte meg, hogy a jövő technológiája két szereplőt fog igényelni, egy embert és egy kutyát. Az ember feladata az lesz majd, hogy etesse a kutyát, a kutya feladata pedig az, hogy az embert távol tartsa a gépezetektől
Az Initial Coin Offering vagy Initial Public Coin Offering úgy működik, hogy egy érdekesnek ígérkező ötlet kitalálója ún. tokeneket (egy fajta ígérvényeket) bocsájt ki. Vagyis, a kibocsájtó az interneten keresztül árulja ötletét, amit a hálózaton keresztül ismertebb devizákért, vagy igen gyakran kriptovalutáért cserébe lehet megvásárolni. A kibocsátónak ebben az esetben az a célja, hogy tőkét szerezzen az ötlete megvalósításához.
Digitális fizetőeszköz, melyekre (jelenleg) a jegybankok felügyeleti jogköre nem terjed ki, vagyis értékét elsősorban a valós (?) piaci igények alakítják. Az első decentralizált cryptovalutaként a Bitcoin jelent meg 2009-ben. Ez nem fizikai fizetőeszköz, hanem kizárólag a Bitcoin-azonosítókhoz társított jog, amely egy speciális, láncolatos nyilvántartásban létezik (“blockchain”), ami lényegében egy folyton frissülő, teljesen megosztott adatbázis.
Alább összefoglaljuk a legfontosabb változásokat, amelyek 2016. július 1-vel léptek hatályba és azt célozták, hogy az építési szabályok egyszerűsödjenek és a XXI. sz. technikai kihívásainak is megfeleljen az eljárás.
