A január elsején hatályba lépő jogszabály-módosítás célja egyrészt két, a munka és a magánélet közötti egyensúlyról, valamint a kiszámítható munkafeltételekről szóló Európai Uniós irányelv átültetése a magyar jogba, másrészt pedig néhány joghézag kitöltése. Az alábbiakban összegyűjtöttük és megmagyarázzuk a leglényegesebb, legtöbb munkáltatót és munkavállalót érintő változásokat.

A koronavírus világjárvánnyal szembeni küzdelem végett született járványügyi intézkedések hatására nap mint nap új kormányrendeletek és egyéb jogszabályok kerülnek elfogadásra. Cikkünkben a 2021. november 1. napjától hatályos, a munkahelyek koronavírus elleni védelméről szóló 598/2021. (X.28.) Kormányrendelet (a továbbiakban: Rendelet) rendelkezéseinek gyakorlati jelentőségét mutatjuk be.

Bár 2020. februárjában lépett hatályba a Büntető Törvénykönyv azon módosítása, mely a kuruzslás tényállását bővítve – és az „oktatással összefüggő jogosulatlan tevékenység” tényállását bevezetve számos kérdés merült már most fel a coach tevékenységet végzők számára. A törvénymódosításról írt korábbi cikkeink (1. rész, 2. rész) folytatásaként alább bemutatjuk a törvénymódosítás lényegét, és a szöveggel kapcsolatos lehetséges értelmezéseket.

A dohányzás egészségre gyakorolt káros hatása széles körben ismert. Sokan tudják azt is, hogy közösségi közlekedési megállókban és eszközökön kifejezetten tilos a dohányzás. De vajon a munkahelyi dohányzásra vonatkozó szabályokat mennyire ismerik a munkáltatók és munkavállalók? Cikkünkben a munkahelyi dohányzás jogi kérdéseit járjuk körbe.

A COVID-19 (korona) vírus járvány terjedésének lassítása, valamint negatív gazdasági hatásainak csökkentése érdekében a jogalkotó kormányrendeletben felhatalmazta a munkáltatókat az otthoni-, valamint a távmunkavégzés egyoldalú elrendelésére. Erre egészen a munkáltató a veszélyhelyzet megszűnését követő 30. napig jogosult.

A kialakult járványhelyzetre tekintettel sokakat foglalkoztat az a kérdés, hogy egy több éve fennálló munkaviszony megszüntetése esetén milyen juttatásra van joguk. Korábbi munkajogi tárgyú írásainkban a munkavédelem, valamint a csökkentett munkaidős foglalkoztatás esetén igénybe vehető állami támogatás jogi vonatkozásait mutattuk be. Jelen cikkünkben a munkaviszony megszüntetése esetére vonatkozó lehetőségekkel foglalkozunk.

Korábbi cikkünkben bemutattuk az egészséges és biztonságos munkakörnyezet és az otthoni munkavégzés összefüggésében releváns jogszabályi előírásokat. Megállapítottuk, hogy konkrét jogszabályi rendelkezés hiányában nehéz megosztani a felelősséget. Jelen cikkünkben ehhez a témához szorosan kapcsolódó kérdéskört, a munkabaleseteket vizsgáljuk az otthoni munkavégzéssel összefüggésben.

Vissza a munkába? Ha igen, akkor fő a biztonság!

Lassan de biztosan újra indul az élet Budapesten is a COVID-19 (korona) vírus által okozott leállás után. Nem szabad elfelejteni, hogy ettől függetlenül a vírus továbbra is jelen van, és fokozott figyelemmel kell lennünk a higiéniás szabályok betartására otthonunkban és a munkahelyünkön is.

Számos vállalkozásnak gondot okoz a munkavállalók bérének kifizetése, tekintettel a COVID-19 koronavírus terjedése miatt bekövetkező általános gazdasági recesszióra. Annak érdekében, hogy a munkavállalókat megtartsák, a munkáltatók támogatásért fordulhatnak az államhoz. Alábbi írásunkban a támogatás igénybe vételének legfontosabb aspektusait járjuk körül.

Ahogyan korábbi, vis maior eseményekről szóló cikkünkben is említettük, a koronavírus nem pusztán az emberi egészségre, hanem a jogviszonyokra is jelentős hatást gyakorolhat. Különösen igaz lehet ez egy munkáltató számára, ha például a fertőzéstől való félelem miatt a munkavállalók nem hajlandóak a munkahelyen megjelenni. A munkavállalók számára is jelentős hatásai lehetnek ugyanakkor annak, ha a munkahelyen adott esetben egy megbetegedett kollégával kell együtt dolgozniuk. Cikkünkben a koronavírus munkajogi vonatkozásairól és a lehetséges kockázat-csökkentő megoldásokról értekezünk.