Vissza a munkába? Ha igen, akkor fő a biztonság!

Lassan de biztosan újra indul az élet Budapesten is a COVID-19 (korona) vírus által okozott leállás után. Nem szabad elfelejteni, hogy ettől függetlenül a vírus továbbra is jelen van, és fokozott figyelemmel kell lennünk a higiéniás szabályok betartására otthonunkban és a munkahelyünkön is.

Számos vállalkozásnak gondot okoz a munkavállalók bérének kifizetése, tekintettel a COVID-19 koronavírus terjedése miatt bekövetkező általános gazdasági recesszióra. Annak érdekében, hogy a munkavállalókat megtartsák, a munkáltatók támogatásért fordulhatnak az államhoz. Alábbi írásunkban a támogatás igénybe vételének legfontosabb aspektusait járjuk körül.

Ahogyan korábbi, vis maior eseményekről szóló cikkünkben is említettük, a koronavírus nem pusztán az emberi egészségre, hanem a jogviszonyokra is jelentős hatást gyakorolhat. Különösen igaz lehet ez egy munkáltató számára, ha például a fertőzéstől való félelem miatt a munkavállalók nem hajlandóak a munkahelyen megjelenni. A munkavállalók számára is jelentős hatásai lehetnek ugyanakkor annak, ha a munkahelyen adott esetben egy megbetegedett kollégával kell együtt dolgozniuk. Cikkünkben a koronavírus munkajogi vonatkozásairól és a lehetséges kockázat-csökkentő megoldásokról értekezünk.

Összefoglaltuk a legfontosabb szabályokat, amelyek a járványveszély, azaz a COVID-19 (korona) vírusfertőzés terjedése alatt vonatkoznak a magyarországi munkáltatókra, cégekre, vállalkozásokra és alkalmazottaikra, munkavállalóikra.

A COVID-19 koronavírus tavaly decemberi megjelenése óta uralja a közhangulatot és a médiát. Nincs nap, hogy ne jelenne meg hír újabb áldozatokról vagy megfertőződött országról. 2020. március 11-én pedig a Kormány itthon is veszélyhelyzetet jelentett be így a vírus elkerülhetelenül megjelent mindennapi életünkben. Jogi szempontból is mindenki számára elengedhetetlen, hogy előre tervezzen és felmérje azt, hogy hogyan érintheti a járvány a közeljövőben. Cikkünkben összeszedtük a mindennapi életet érintő jogi kérdéseket.

A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (Btk.) 2020. február 05. napján hatályba lépett módosítása a kurzuslás vétségének tényállását az egészségügyi szakképesítéshez kötött pszichoterápiás gyakorlat és a nem-konvencionális gyógyító és természetgyógyászati eljárások jogosulatlan kifejtésének elkövetési alakzatával egészítette ki. Cikkünkben – korábbi írásunk folytatásaként – a tényállás fogalmainak értelmezésével foglalkozunk.

A munkavállaló magánszférához való alapjogának a munkahelyén is érvényesülnie kell. Ha a munkáltató kamerarendszerrel vagy egyéb módon akarja munkavállalóit figyelemmel kísérni a munkavégzés közben, alapvetően előre köteles az alkalmazottakat tájékoztatni a jövőbeni megfigyeléssel kapcsolatban. Ezen felül

Mindenkivel előfordul, hogy reggel lázasan ébred, esetleg egy vírus ledönti a lábáról. Ilyenkor az ember felhívja a munkahelyét és beteget jelent, elmegy az orvoshoz és igazolást kér állapotáról, majd – jó esetben – hazamegy és igyekszik minél kényelmesebb körülmények között tölteni a gyógyulási időszakot. Azonban míg a betegszabadságot és a táppénzt a köznyelvben tulajdonképpen szinonimaként használjuk, a két kifejezés jelentősen eltérő fogalmakat takar. Cikkünkben a betegszabadság és a táppénz közötti különbségekről és hasonlóságokról értekezünk.

Napjainkban szinte már társadalmi elvárás, hogy az emberek megosszák gondolataikat, érzéseiket egy-egy történésről a világhálón, a közösségi média felületein. Sok alkalommal hirtelen érzelmi felindulásban is megosztanak, illetve kreálnak tartalmat a közösségi oldalak felhasználói. A leírt gondolatok, vélemények azonban sérthetik mások érdekeit. Jelen cikkünkben kifejezetten a munkavállalók közösségi oldalain történő megjelenéseit, és ezek esetleges következményit vizsgáljuk.

Pár napja, 2018. december 12. napján a Parlament elfogadta a 2018. december 07. napján a törvényalkotási bizottság elé tárt a munkaerő szervezéssel és a munkaerő –kölcsönzés minimális kölcsönzési díjával összefüggő egyes törvények módosításáról szóló javaslatot.

A törvényjavaslat a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) három nagyobb témakörét érinti 2019. január 01-jei hatálybalépéssel.