A munkavállalót a munkáltató felé fennálló kötelezettségei általánosságban csak a munkaviszony fennállása alatt terhelik, azonban bizonyos megkötések a munkaviszony megszüntetése után is vonatkoznak a munkavállalóra. Ilyenek például a munkáltatónál töltött idő alatt a munkavállaló tudomására jutott üzleti, gazdasági titkok bizalmasan kezelése. De sok esetben az igazán fontos tudással, kapcsolatokkal rendelkező munkavállalók bizonyos ideig hasonló üzleti területen való elhelyezkedéstől tartózkodni kötelesek, amelyet versenytilalomként nevezünk.

Magyarországon közel 100 iskolaszövetkezet működik, amelyeken keresztül mintegy 130.000 diák vállal évről-évre munkát. Lássuk ennek a népszerű foglalkoztatási formának a szabályait, már csak azért is, mert a diákmunka szabályai 2016 szeptemberében jelentősen módosultak.

A Munka törvénykönyve változik 2017. július 1-vel az Európai Parlament és a Tanács 2003/88/EK irányelvének való megfelelési kötelezettség folytán. A Törvényjavaslat (továbbiakban: „Javaslat”), munkaidő-szervezésre vonatkozó szabályozásban eszközölne módosításokat.

A munkavédelemről szóló 1993.évi XCIII. törvény júliusi módosítsa értelmében kötelező munkavédelmi képviselőt választani olyan cégeknél, ahol legalább húsz fő munkavállaló van, eddig ötven fő felett volt kötelező. Választható munkavédelmi képviselő abban az esetben is, ha a munkavállalók száma a húsz főt nem éri el.

A 2014. március 15. napján hatályba lépett új Polgári törvénykönyv (Ptk.) Harmadik Könyve váltja fel a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvénynek többek között a vezető tisztségviselőkre és különösen felelősség viselésükre vonatkozó rendelkezéseit, melyek a gazdasági élet számos területén egyes kérdések újragondolását teszi szükségessé.

Előfordulhat, hogy megváltoznak elképzeléseink egy munkaviszonyról: jobb ajánlatot kapunk, nem jövünk ki a főnökünkkel vagy mint munkaadó, nem kívánunk valakit alkalmazni. A felmondás közismertebb szabályain túl is utánajártunk.