Vissza a munkába? Ha igen, akkor fő a biztonság!

Lassan de biztosan újra indul az élet Budapesten is a COVID-19 (korona) vírus által okozott leállás után. Nem szabad elfelejteni, hogy ettől függetlenül a vírus továbbra is jelen van, és fokozott figyelemmel kell lennünk a higiéniás szabályok betartására otthonunkban és a munkahelyünkön is.

Számos vállalkozásnak gondot okoz a munkavállalók bérének kifizetése, tekintettel a COVID-19 koronavírus terjedése miatt bekövetkező általános gazdasági recesszióra. Annak érdekében, hogy a munkavállalókat megtartsák, a munkáltatók támogatásért fordulhatnak az államhoz. Alábbi írásunkban a támogatás igénybe vételének legfontosabb aspektusait járjuk körül.

 A Covid-19 vírus terjedésével előállt járványhelyzet, majd az azt követően elrendelt kijárási korlátozás minden család életére hatással van. De vajon elválaszthatják ezen körülmények a különélő szülőt a gyermekétől? Összefoglaltuk a legfontosabb szabályokat, amelyek a járványveszély, azaz a COVID-19 (korona) vírusfertőzés terjedése alatt családjogi szempontból meghatározó fontosságúak lehetnek.

A COVID-19 koronavírus terjedésének megakadályozása és lelassítása érdekében a Kormány 2020. március 11-én veszélyhelyzetet hirdetett ki. A veszélyhelyzetről, valamint az azzal kapcsolatos különleges jogrendről bővebben korábbi írásunkban értekeztünk. A veszélyhelyzet kihirdetése mellett a Kormány számos különleges jogszabályi rendelkezést vezetett be, melyek a vírus terjedésének lelassítását, és a járvány gazdasági és egészségügyi hatásainak csökkentését hivatottak biztosítani. A Kormány legújabb rendeleteivel ezen intézkedések hatályának meghosszabbításáról, valamint a peres- és nemperes eljárások különleges szabályairól döntött.

Ahogyan korábbi, vis maior eseményekről szóló cikkünkben is említettük, a koronavírus nem pusztán az emberi egészségre, hanem a jogviszonyokra is jelentős hatást gyakorolhat. Különösen igaz lehet ez egy munkáltató számára, ha például a fertőzéstől való félelem miatt a munkavállalók nem hajlandóak a munkahelyen megjelenni. A munkavállalók számára is jelentős hatásai lehetnek ugyanakkor annak, ha a munkahelyen adott esetben egy megbetegedett kollégával kell együtt dolgozniuk. Cikkünkben a koronavírus munkajogi vonatkozásairól és a lehetséges kockázat-csökkentő megoldásokról értekezünk.

A Magyarországon kihirdetett veszélyhelyzetre és a kijárási korlátozásra tekintettel sokakban felmerül a kérdés, hogy az ingatlanbérleti jogviszonyaik sorsa hogyan alakul a jövőben. Cikkünkben a koronavírus ingatlanbérleti jogviszonyokra gyakorolt hatásaival és lehetséges megoldásokkal foglalkozunk.

A COVID-19 koronavírus tavaly decemberi megjelenése óta uralja a közhangulatot és a médiát. Nincs nap, hogy ne jelenne meg hír újabb áldozatokról vagy megfertőződött országról. 2020. március 11-én pedig a Kormány itthon is veszélyhelyzetet jelentett be így a vírus elkerülhetelenül megjelent mindennapi életünkben. Jogi szempontból is mindenki számára elengedhetetlen, hogy előre tervezzen és felmérje azt, hogy hogyan érintheti a járvány a közeljövőben. Cikkünkben összeszedtük a mindennapi életet érintő jogi kérdéseket.

A koronavírus terjedésének következtében az Egészségügyi Világszervezet (World Health Organisation – WHO) 2020 január 30-án közzétett közleményében nemzetközi jelentőségű egészségügyi vészhelyzetet hirdetett. Ugyan a nemzetközi jelentőségű vészhelyzet még nem jelent globális járványveszélyt, a koronavírus terjedésének a gazdasági életre – és így a szerződésekre is – jelentős hatása van. Cikkünkben a koronavírussal, mint potenciális vis maior eseménnyel foglalkozunk.

Azokban az esetekben, amikor a házastársak vagy élettársak életközössége úgy szűnik meg, hogy közös kiskorú gyermekük van és a felek között nem születik a kapcsolattartás rendezése kérdésében megállapodás, arról kérelemre – vagy a gyermek érdekében akár hivatalból is – a bíróság dönt.

Mindenkivel előfordul, hogy reggel lázasan ébred, esetleg egy vírus ledönti a lábáról. Ilyenkor az ember felhívja a munkahelyét és beteget jelent, elmegy az orvoshoz és igazolást kér állapotáról, majd – jó esetben – hazamegy és igyekszik minél kényelmesebb körülmények között tölteni a gyógyulási időszakot. Azonban míg a betegszabadságot és a táppénzt a köznyelvben tulajdonképpen szinonimaként használjuk, a két kifejezés jelentősen eltérő fogalmakat takar. Cikkünkben a betegszabadság és a táppénz közötti különbségekről és hasonlóságokról értekezünk.