Mi az a Cryptovaluta?

Digitális fizetőeszköz, melyekre (jelenleg) a jegybankok felügyeleti jogköre nem terjed ki, vagyis értékét elsősorban a valós (?) piaci igények alakítják. Az első decentralizált cryptovalutaként a Bitcoin jelent meg 2009-ben. Ez nem fizikai fizetőeszköz, hanem kizárólag a Bitcoin-azonosítókhoz társított jog, amely egy speciális, láncolatos nyilvántartásban létezik (“blockchain”), ami lényegében egy folyton frissülő, teljesen megosztott adatbázis.

Jogi megítélése

A Cryptovaluták rendszereit anonimitás jellemzi, így sokan használják illegális tevékenység végzésére is, amelynek következtében a legtöbb országban nem tekintik elfogadható fizetőeszköznek. Több ország követi azt a taktikát, hogy nem határozzák meg a legalitási státuszát, inkább kivárnak. Számos ország elfogadja a Bitcoint, mint törvényes fizetőeszköz. Így: USA, Kanada, Ausztrália, Finnország, Belgium, Anglia, Bulgária, Németország.

  • Oroszországban a cryptovaluta eszközök törvényesek, azonban az orosz kormány tiltja, hogy az orosz rubelen kívül más pénznemet váltson a cryptovaluta birtoklója.
  • Kína betiltotta (2017.09.05.) a cryptovaluta bányászatát, mivel a cryptovaluták működését nem tudják kontrollálni, illetve saját cryptovalutát kíván létrehozni a kínai kormány. (Ez erős kínai bányászati ág miatt a betiltás hatására 9 %-ot esett vissza a Bitcoin deviza árfolyama.)

Cryptovaluták jogi szabályozása

Átfogó jogi szabályozás nem létezik, ugyanis a decentralizált virtuális pénzügyi rendszernek pont az a lényege, hogy az állami szervektől befolyásmentes. Így egy ilyen szabályozás, akár állami, integrációs vagy globális szinten, kizárólag kontra-produktív lehetne. Deklarált jog hiányában a bírósági precedens jogra támaszkodhatunk – azaz a cryptovaluták esetében konszenzusok jelentik a működési alapvetéseket.

1. Európai Uniós Bírósági döntés (2015. október 22. – C264/14. számú Skatteverket kontra David Hedqvist ügy). Ezt a döntést tekinthetjük a szabályozás alapjának, amely kimondta:

  • A Bitcoin-t fizetőeszköznek kell tekinteni adózási szempontból (az USA-ban adóhivatal (IRS) is szabályozta a cryptovaluták adózási rendjét) de nem tekinthető valutának.
  • A Bitcoin mivolta szerződéses megállapodáson alapul, nem pedig kibocsátójával szembeni követelésen.
  • Ezek a tranzakciók ÁFA-mentesek, illetve nem csak pénzügyi intézmény engedéllyel rendelkező társaságok is végezhetik.
  • Mivel virtuális devizáról van szó, ezért a devizáknál használatos szabályokat kell alkalmazni a nyereség, az adózás és a nyilvántartás szempontjából.
  • Három féle tranzakció merülhet fel: bányászat, elfogadás, fizetés. Adózási szempontból mindhárom tranzakció esetében különbséget kell tenni magánszemély, illetve vállalkozás között

2. Több civil szervezet, például a Magyar Bitcoin Egyesület is a hiányos jogi szabályozáson dolgozik, illetve számos alkalommal tart előadásokat.

3. A Bitcoin és más cryptovaluták is rendelkeznek árfolyammal. Például: szeptember 11-én 1 XBT (Bitcoin) USD-ben kifejezhető értéke 4,191.51, míg 1 XBT 3,499.49 Eurónak feleltmeg, de az árfolyam nagyon volatilis és több átváltási oldal esetén is eltérő.

Bányászat és bérbányászat

Az elnevezés onnan ered, hogy a világon mindenhol virtuális nyersanyagnak tekintik a cryptovaluta bármely formáját, éppen ezért nevezik virtuális bányászatnak. A cryptovaluta bányászat annyit jelent, hogy egy számítógép segítségével kriptográfiai feladatokat oldunk meg egy hálózaton keresztül (peer-to-peer), melyért cserébe cryptovalutát kapunk.

Bérbányászat, mint lehetőség azért alakult ki, mert habár új területről van szó, azonban magánszemélyek már csekély eséllyel érhetnek el számottevő sikert, ezért ’pool’-hoz (nagyobb vállalatokhoz – pl. Slush’s pool szerződnek.

  • Mivel az egyik feltétel az anonimitás, így nem személyként szerződhetünk egy pool-hoz, hanem IP-cím használójaként. Az IP-címek nem tartalmazna közvetlen a személyazonosításra alkalmas információkat (különösen, mivel az IP címek megváltoztathatóak/elrejthetőek). A pool-ok ellenőrzik a tranzakciókat és a szerződők tevékenységeit, melyeket harmadik féllel szemben titkosak.

 A Bitcoin vetélytársai: Onecoin és a Capricoin, valamint az Ethereum

A Onecoin zárt forráskódú rendszer, szemben a Bitcoin-nal. Onecoinnal valós árut vagy szolgáltatást nem tudunk venni, kereskedni kizárólag zárt, a tevékenység szervezője által üzemeltetett „tőzsdén” tudunk vele. A Onecoin zárt rendszere miatt nem találhatjuk meg a  Cryptovalutákat felsoroló Coinmarketplace oldalon sem. Még az is kérdéses, hogy egyáltalán tekinthetjük-e tényleges cryptovalutának, vagy gazdasági trükkről (netalántán csalásról) van szó. Az portfolio.hu cikke szerint bűntetőljárás folyik a Onecoin kapcsán.

A Capricoin tulajdonképpen a Bitcoin lemodellezése. Azért hoztak létre egy hasonló cryptovalutát, mert a fentebb említett pool-ok nem teszik lehetővé a magánszemélyek vagyongyarapodását. A Capricoin-t gyors tranzakciós visszaigazolási idők jellemzik, melynek terjesztése egy felhasználói hálózaton keresztül történik. Az infláció elkerülése érdekében csak korlátozott mennyiségben áll rendelkezésre.

Az Ethereum lényegében egy világot áthálózó szuper-számítógép, mely a jelenlegi szerverszolgáltatók (Google, Facebook, Amazon) hatalmát szeretné megdönteni. Önkéntes „node”-kat (csomópontok) kialakítva alkotnak egy olyan szerver-kliens hálózatot, melyen keresztül a személyek adatai nagyobb biztonságban lehetnek.

Célja, hogy egységesítse az információk könnyű hozzáférhetőségét a személyes adatok megtartásával. Mindemellett létrejönne egy olyan decentralizált hálózat, melyen keresztül a világ cryptovaluta bányászai könnyebben végezhetnék tevékenységüket. Az Ethereum saját cryptovalutája az ether, melynek működése nagyban hasonlít a Bitcoinéra. Itt is a megoldott kriptográfiai feladatokért cserébe ethert kap a bányász.

 A Cryptovaluták jövője

Jogilag szabályozatlan és a jövője bizonytalan pont a decentralizáltsága miatt.

Ráadásul ez a pénzügyi rendszer az interneten szerveződik, melyet lehetetlen teljes terjedelmében és biztonsággal szabályozni. A kérdés az, hogy a későbbiekben az államok és a bank szektor miként nyúl bele ebbe a területbe?

Mára számos szolgáltatás esetben felhasználható fizetőeszközként: repülőjegyet vásárolhatunk, szállást fizethetünk, Bitcoin ATM-ek működnek szerte a világon és természetesen bizonyos webáruházak esetében is van lehetőség cryptovalutával történő fizetésre.

A cryptovaluták jövője biztos, de az egyes konkrét valutáké kérdéses. Ma még nem egyértelmű melyik lesz a befutó és ez egyben a jogi környezet bizonytalanságát is jellemzi.