I.          A házastársi vagyonközösség

A házastársak vagyoni viszonyainak rendezésére egyrészt a házassági vagyonjogi szerződés intézménye ad lehetőséget, ennek hiányában, illetve ha a házassági vagyonjogi szerződés eltérően nem rendelkezik, a házastársak között a házassági életközösség időtartama alatt házastársi vagyonközösség, ún. törvényes vagyonjogi rendszer áll fenn.

§ A házassági vagyonjogi szerződésben a házasulók és a házastársak maguk határozhatják meg azt a vagyonjogi rendszert, amelyet életközösségük időtartama alatt a vagyoni viszonyaikra alkalmazni kell.

§ Az új Ptk. hatályba lépése után (2014. március 15.) keletkezett igényeket az új jogszabály alapján kell elbírálni.

§ Az új Ptk. a korábbihoz hasonlóan alaki kötöttségeket ír elő, ugyanis a szerződést közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni. Az életközösség fennállása alatt a felek megszüntethetik és módosíthatják is a szerződést.

§ Ha a házastársak vagyonjogi szerződésben vagyonukról haláluk esetére rendelkeznek, e rendelkezésre a közös végrendelet szabályait kell alkalmazni.

§ Ún. közszerzeményi rendszert is kiköthetnek a felek, ebben az esetben önálló vagyonszerzők, nincs közös vagyon!

II.          A házastársi közös vagyon és a különvagyon

A házastársak vagyonmegosztás hiányában együttes vagyonszerzők, vagyis az életközösség fennállása alatt joguk van rendelkezni együttesen vagy a házastárs beleegyezésével a szerzett vagyonnal, joguk van a vagyontárgyat rendeltetésszerűen használni, illetve kötelezettségük a terheit közösen viselni.

Mindamellett még ekkor is van a házastársaknak különvagyona! Ide tartozik:

§ a házastársi vagyonközösség létrejöttekor meglévő vagyontárgy;

§ a házastársi vagyonközösség fennállása alatt általa örökölt vagy részére ajándékozott vagyontárgy és részére nyújtott ingyenes juttatás;

§ a házastársat, mint a szellemi tulajdon létrehozóját megillető vagyoni jog, kivéve a vagyonközösség fennállása alatt esedékes díjat;

§ a személyét ért sérelemért kapott juttatás;

§ a személyes használatára szolgáló szokásos mértékű vagyontárgy; továbbá

§ a különvagyona értékén szerzett vagyontárgy és a különvagyona helyébe lépő érték.

Kivételt jelent azonban, a közös életvitelt szolgáló, szokásos mértékű berendezési és felszerelési tárgy helyébe lépő vagyontárgy, mivel ez közös vagyonná válik abban az esetben, ha a házastársak házassági együttélése legalább öt évig tartott.

§ A tartozás különvagyoni jellege nem érinti a másik házastárs felelősségét harmadik személlyel szemben.

III.              A vagyonközösség megszűnése

A vagyonközösség megszűnik,

§ ha a házastársak házassági vagyonjogi szerződésben a vagyonközösséget a jövőre nézve kizárják vagy

§ ha a bíróság azt a házassági életközösség fennállása alatt megszünteti, valamint

§ ha a házassági életközösség ténylegesen megszűnik.

Az életközösség megszűnése után bármely házastárs igényelheti a közös vagyon megosztását házassági vagyonjogi szerződés alapján, ennek hiányában pedig bírósági úton rendezhetik igényeik egységes érvényesítését.

A szerződés megszűnése esetén a házastárs igényelheti a szerződésben kikötött vagyonjogi rendszernek megfelelő elszámolást és a közös vagyon megosztását.

IV. A házastársi közös vagyon megosztása

A törvény szerint a vagyonközösség megszűnése esetén bármelyik házastárs igényelheti a közös vagyon megosztását. A vagyonmegosztás kétféle módon lehetséges: bíróság által, vagy a felek által kötött szerződés formájában.

Fontos, hogy ez a szerződés akkor érvényes, ha közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglalták. A házastársi közös vagyon bíróság általi megosztására sor kerülhet mind az életközösség fennállása alatt, mind annak megszakadása után.

Ha a házastársak között nem jött létre ilyen szerződés, vagy az nem terjed ki a vagyonközösség megszűnéséhez kapcsolódó valamennyi igényre, a házastársi közös vagyon megosztását és a rendezetlenül maradt igények elbírálását a bíróságtól kérheti bármelyik házastárs.

Ebben az esetben:

§ az arányosság és a méltányosság elvét kell alkalmazni a vagyonmegosztás során, a vagyontárgyakat elsősorban annak kell megítélni, aki foglalkozás körében használja;

§ a közös vagyonból a házastársat megillető hányadot a vagyonközösség megszűnésekor fennállt állapot és érték szerint kell megállapítani;

§ a közös vagyonba tartozó vagyontárgyak esetén a bíróság a házastársak egyező nyilatkozatát veszi figyelembe. A terheit a vagyonmegosztást követő tulajdonos viseli;

§ társasági üzletrészt annak kell megítélni, akinek a neve szerepel a cégnyilvántartásban;

§ a fennálló közös hitelek törlesztésének megosztásához szükséges a felek közös megállapodása;

§ közös lakás esetén vagy a tulajdonjog ½ ½ arányú megosztása lehetséges vagy a lakás forgalmi értékének felét az egyik házastárs részére folyósítják, míg a másik házastárs megkapja az ingatlan 1/1 arányú tulajdonjogát.

§ a különvagyont természetben kell kiadni, ha az lehetséges.

A vagyonmegosztás során nemcsak a meglévő vagyontárgyak elosztását lehet igényelni, hanem a megtérítési igények rendezését is (pl. különvagyonból a közös vagyonra, közös vagyonból a különvagyonra történő ráfordítások és tartozások megtérítése, adósságok törlesztése, beruházások, stb.).

V. Élettársi vagyonközösség/vagyonjogi rendszer szabályai

Az élettársak az élettársi kapcsolat fennállása alatt önálló vagyonszerzők, azaz mindkét élettárs csak saját vagyonát gyarapítja szerzeményeivel.  Ezen szabálytól élettársi vagyonjogi szerződés eltérően rendelkezhet.

Az életközösség megszűnése esetén bármelyik élettárs követelheti a másiktól az együttélés alatt keletkezett vagyonszaporulat megosztását. Nem számítható a vagyonszaporulathoz az a vagyon, amely házastársak esetén különvagyonnak minősül.

Az élettársat a vagyonszaporulatból a szerzésben való közreműködése arányában, elsősorban természetben illeti meg részesedés. Ha a szerzésben való közreműködés aránya nem állapítható meg, azt egyenlőnek kell tekinteni, kivéve, ha ez bármelyik élettársra nézve méltánytalan vagyoni hátrányt jelentene.

VI.  Vagyonmegosztás a gyakorlatban

Érdekes eset, amikor az adott ügyben a házastársak az építkezés után úgy rendelkeztek (egybehangzó akarattal), hogy az addig az egyik fél kizárólagos tulajdonaként bejegyzett ingatlan egyenlő arányú közös tulajdonuk lesz.

Ez a szerződés a feleket köti, szabadon határoztak vagyonuk megosztásáról, ilyenkor a törvényben felsorolt megosztási elvek nem irányadók!

A vagyonmegosztás tárgyában érvényesen létrejött szerződéstől utóbb a peres felek sem térhetnek el egyoldalúan. A szerződésben meghatározottakra tekintettel nincs jelentősége annak, hogy melyik fél mennyivel járult hozzá az építkezéshez.