Nick Szabó 20 évvel ezelőtt álmodta meg a Smart Contract gondolatát, abból a célból, hogy a papíralapú, költséges, olykor korrupt szerződéseket helyettesítse a megszeghetetlen szoftverekkel. Ahogy azt már a korábbi témában írt cikkünkben kifejtettük az intelligens szerződések bizonyos feltételek bekövetkezése esetén önállóan végrehajtódnak, illetve adott esetben képesek a valós eseményekre reagálni és azok alapján meghozni a döntéseket. Tehát a felek kötve vannak egy világos, egyértelmű, átlátható és önálló módon végrehajtható szerződéshez.

  • Informatikai megközelítésben, ha van egy kód, amelyet a szabályoknak megfelelően végrehajtunk, akkor a kód, emberi interakció nélkül, önálló műveleteket hajt végre.

Ezért is nevezhetjük a szerződések forradalmának ezt, ugyanis a felek nagyobb biztonságban érezhetik magukat, arról nem is beszélve, hogy egy esetleges követelés érvényesítése mennyire költséges és időigényes a mai bírósági és hatósági eljárások ismeretében. A letéti számlák, közvetítők, bírók, végrehajtók, könyvelők jövőbeni szerepe megkérdőjelezhető ebben a rendszerben.

  • A leendő jogászoknak már nem feltétlenül a hagyományos jogász képzést kell majd elvégezniük, ugyanis a smart contractsok világában egy komplex, jogi-informatikai ismeret elsajátítása elengedhetetlen lesz majd.

Innovatív jogrendszerekre lesz szükség, amelyekben meg van a flexibilitás és a bizalom a technikai újítások tekintetében.

Kihívások

Az intelligens szerződéseknek, mint bármely más szoftvernek, szüksége van egy programozási bemenetre, valamint egy kimenetre, utóbbinál realizálódik a szerződés. Az ilyen szerződések ún. „száraz kódokat” tartalmaznak, amelyek nem feltétlenül képesek emberi módon mérlegelni a jogsértéseket.

További probléma, hogy egy szoftver befolyásolása egy megfelelő szakember számára könnyedén megoldható, ugyanis a mesterséges intelligencia fogalmának nem az intelligencia a lényeges eleme, hanem a mesterséges. Tehát a szerződő felek bizonytalanságát fokozhatja az a tény, hogy nem lehetnek biztosak abban, hogy a programozás hibamentes.

  • Ilyenkor felvetődik a kérdés, hogy kit kell felelősségre vonni, a programozó szakembert vagy a feleket vagy a hálózat tagjait, akik verifikálják a megállapodások létrejöttét. A szerződések tartalmához csak az érintett felek férhetnek hozzá, amit titkosítással, úgynevezett kettős kulcs használatával oldanak meg.

A szerződés feltételeinek megállapítása során figyelemmel kell lenni a gyakorlati (informatikai, programozási hibák) és a jogi kérdésekre, amelyek intelligens szerződések esetében kizárólag együttesen kezelhetők.

  • A váratlan kérdések tekintetében a legbiztonságosabb megoldás a ”smart ügyvéd” igénybevétele, hiszen az ilyen szakember képes informatikai és a jogi problémákat is megoldani.

Elképzelhető az is, hogy egy jogvita esetén nyilvánosságra kell hozni a szerződés tartalmát, amely számos jogintézményt sérthet (pl. adatvédelem, szerződési szabadság). A nyilvánosságra hozatal büntetőjogi szempontból is jelentős probléma (a magán-üzleti titok megsértése), arról nem is beszélve, hogy a rendszer decentralizáltsága sérül, mely a lényegét adja.

Azonban vannak olyan szkeptikus szakértők, akik szerint a decentralizáltság, valamint az anonim jellegű rendszer nem annyira biztonságos, mint, ahogy az elsőre tűnhet.

Magyar jog alá vonva az intelligens szerződések

A szerzői jogról szóló törvény 1. § (2) bekezdés c) pontja úgy fogalmaz: „a számítógépi programalkotás és a hozzá tartozó dokumentáció (a továbbiakban: szoftver) akár forráskódban, akár tárgykódban vagy bármilyen más formában rögzített minden fajtája, ideértve a felhasználói programot és az operációs rendszert is.” A hatályos jogértelmezés szerint a szoftver az, ami meghatározott utasítássorozatra készteti a számítógépet. Ezen jogi álláspont tükrében is kitartunk a korábbi cikkünkben megfogalmazott „szűk értelmezésünk” mellett, miszerint nem egy „automatáról” van szó, hanem egy „önálló gépezetről”. Egy hagyományos szoftver esetében a licencek elfogadásával a felhasználó elfogadja a használati feltételeket, valamint jóváhagyja a szoftver fejlesztésével kapcsolatos csomagokat is. Az intelligens szerződések esetében pedig a két szerződő fél megegyezik egymással, majd a hálózaton keresztül megkötik a szerződést és végezetül megkapják a szerződésekhez tartozó titkos kulcsot.

A klasszikus polgári jog szerződési szabályai között szerepel az az alapvetés, hogy senki sem követelheti a másik fél teljesítését anélkül, hogy maga ne teljesítette volna a saját kötelezettségét. Az intelligens szerződések is ezen elv mentén épülnek fel, sőt ezt az ősi alapelvet érvényesítik, méghozzá könyörtelenül.

  • A Ptk. 6:58. § szerint a szerződés a felek kölcsönös és egybehangzó jognyilatkozata, amelyből kötelezettség keletkezik a szolgáltatás teljesítésére és jogosultság a szolgáltatás követelésére.

Az intelligens szerződések csak félig léteznek a jog világában, hiszen pont úgy, mint a cryptovalutáknak, a decentralizáltság a lényegük.

Ha két szerződő fél megállapodik szolgáltatás nyújtásában és ellenérték megfizetésében, vagyis a szerződés (jogi) tartalmában, akkor érvényesen létrejön a szerződés. Ettől a ponttól kezdve a felek kötve vannak egy, a hálózaton létrejött és verifikált szerződéshez.

Felvetődik a kérdés, hogy szerződésszegés esetén számíthat-e a sértett fél a szerződésben foglalt jogainak állami úton való érvényesítésére?

Ha valamelyik fél nem teljesít szerződésszerűen, akkor nincs szükség bizonyítási eljárásra, jogi szankciókra, hosszadalmas peres eljárásokra. Egy hibamentes szoftvert feltételezve, „szerződésszegés” esetén a szoftverbe táplált szankciók érvénybe lépnek. Minden más esetben, beleértve egy esetleges hibás működést, hosszadalmas, szakértői közreműködést nem nélkülöző eljárásra számíthatunk.

  • Ha egy fuvarozó nem teljesíti a fuvarozási szerződésben foglaltakat (pl. nem az adott helyen, időben szállítja a terméket), akkor a fuvarozási díját nem írja jóvá az intelligens szerződés.

Összességében, ha valaki megszegi a szerződést, akkor egy előre meghatározott feltétel azonnali bekövetkezésére számíthat, de informatikai szempontból a szerződés megszeghetetlen, megkerülhetetlen, ha egyszer azt verifikálták.

Technikai megvalósítás

A technológia rendkívül szerteágazó, nem lehet teljes körűen bemutatni, hogy milyen szolgáltatások és megoldások kapcsolódnak az intelligens szerződésekhez, így néhány újításon és gyakorlati példán keresztül felvázoljuk a lehetőségeket.

1. Kapcsolat a blockchain-nel

Az intelligens szerződések biztonságát tipikusan a blockchain alapú, peer to peer hálózat biztosítja. A hálózat egy elosztott főkönyvi rendszer („distributed ledger technologies”, rövidebb nevén „DLT”) alapján működik. Decentralizált nyilvántartásokat és csomópontokat (blokkok) tartalmaz és tagjai egyenrangúak. Egy blokkba beépített tranzakció változása megváltoztatja a többi blokkot is, ezért hívják blokkláncolatnak. A rendszer biztonságossága a decentralizáltságban és az összes tag verifikálásban rejlik.

  • Jogi hasonlóságot mutat, hiszen a jogrendszerek is hasonlóképpen működnek. A különbség csak annyiban áll, hogy a tevékenységeket nem egy központi szerv ellenőrzi és hagyja jóvá, hanem a hálózat minden egyes tagja verifikálják azokat.
  • Tulajdonjogot csak úgy tudunk szerezni, ha azt bejegyezték a földhivatali nyilvántartásba, anélkül nem – így működik a blockchain is.
  • Az Ethereum blockchain alapú hálózata kifejezetten kedvez az intelligens szerződések futtatására. A rendszer lehetőséget biztosít arra, hogy a felhasználók / szerződő felek saját feltétel rendszerük szerint töltsék meg tartalommal a szerződést.

2. IoT

Az Internet of Things hasonló elven működik, ugyanis technikai protokollok határozzák meg az eszközök közti kommunikációt és az ezt követő lépéseket, következményeket.

  • Elképzelhető a jövőben az, hogy amíg egy kocsi bérlője nem fizeti szerződésszerűen a bérleti díjat, akkor az autó bezárja az ajtaját és addig nem nyílik ki, míg nem rendezi a bérleti díjat.

3. Intelligens Biztosítás

A biztosító társaságoknak lehetőségük van arra, hogy szerződésüket egy blockchain hálózaton keresztül kössék meg az ügyfelekkel. Egy gépjármű biztosítás esetében már léteznek olyan megoldások, amelyekben a járművek fel vannak szerelve olyan jelző- és érzékelő rendszerekkel, amelyek egy baleset esetén reprezentálni tudják a káreseményeket. Ebben az esetben a károk befolyásmentesen megállapíthatók, valamint a javítási költségek is letölthetők és felkereshetők egy adatbázison keresztül.

Amennyiben további kérdés merülne fel, ha szeretné igénybe venni információ technológiával kapcsolatos jogi szolgáltatásainkat, úgy forduljon Irodánkhoz bizalommal!

Kövessen minket és Like-olja oldalunkat!
error: Alert: Content is protected !!