2018. július 1. napjától jelentősen módosultak a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény („Ctv.”) szabályai. A könnyebb átláthatóság kedvéért a legfontosabb változásokat foglaljuk össze.

A módosítások célja

A módosítás céljaként a jogalkotó az egyes állami nyilvántartások közötti hatékonyabb együttműködést és információcserét, illetve a cégeljárások gyorsabbá és átláthatóbbá tételét jelölte meg.

 Előzetes változásbejegyzési kérelem

A Ctv. eddigi szabályozása alapján, ha egy cég bármilyen adatát érintő változásról határozott, akkor ennek időpontját meg kellett várnia és csak ezt az időponttól nyújthatta be a változásbejegyzési kérelmét a nyilvántartó Cégbíróság felé. Az új szabályozás értelmében a cégek ezentúl – legfeljebb 30 nappal korábban – előre bejelenthetik, hogy milyen változást fognak végrehajtani.

Tudta? A változás csak pontosan meghatározott adatok változása esetén teszi lehetővé az előzetes eljárást, ilyenek: a székhely, a cégnév, ú vezető tisztségviselő megválasztása stb.

Ugyanakkor továbbra is érvényben maradt az a korlátozás, amely szerint a kérelem nem nyújtható be korábbi időpontban, mint a változásról szóló döntés kelte. Szintén fontos szem előtt tartani az előbb említett 30 napos szabályt is, tehát legkorábban ennyivel korábban nyújtható be az előzetes változásbejegyzési kérelem.

Az ellenjegyző ügyvéd tájékoztatási kötelezettségének bővülése

Mivel a céges iratokban sokszor olyan adatok is feltüntetésre kerülnek, amelyekre a Ctv. előírásai alapján nincsen szükség, ezért az új gyakorlat értelmében a cégiratokat szerkesztő és ellenjegyző jogi képviselőnek ezentúl külön fel kell hívnia a természetes személyek figyelmét arra, hogy ha a jogszabályban előírt, vagy a cégjegyzék kötelező adattartalmát meghaladó személyes adatot tüntetnek fel az okiratokban, akkor az ilyen módon való feltüntetés egyben azzal a következménnyel is jár, hogy az a nyilvánosság számára is megismerhető lesz. Ez a kioktatási kötelezettség minden egyes eljárásban kötelező a jogi képviselők számára!

 Vezető tisztségviselő képviseleti jog nélkül

Kétségtelenül az egyik legizgalmasabb változás a vezető tisztségviselők képviseleti jogának feltüntetését érintő változás. Ez eddigiek szerint a cégnyilvántartás kétféle bejegyzést tartalmazhatott erre vonatkozóan:

A vezető tisztségviselő vagy önállóan vagy együttesen volt jogosult a cégjegyzésre. Július 1-jével ez a felsorolás kibővült a képviseleti jog hiányával.

A változás azért tűnhet furcsának első olvasatra, mert főszabály szerint a vezető tisztségviselő a cég törvényes képviseletére jogosult, azonban a jogi személyekre vonatkozó szabályozás eltérést engedő, tehát nem volt elvi akadálya eddig sem annak, hogy képviseleti jog nélkül kerüljön feltüntetésre a vezető tisztségviselő.

A gyakorlatban a képviseleti jog hiányának leginkább a testületi ügyvezetés (pl. igazgatóság) esetében lehet jelentősége, ahol a cég tulajdonosai vagy alapítói nem kívánnak minden igazgatósági tagnak együttes képviseleti jogot biztosítani.

Egyszerűsített végelszámolás

A módosítás hatályba lépése előtt egyszerűsített végelszámolásra kizárólag betéti társaságok és közkereseti társaságok esetében volt mód. A változásnak köszönhetően kibővült ez a kör a könyvvizsgálatra nem kötelezett cégekkel, a korlátolt felelősségű társasággal és a zártkörűen működő részvénytársasággal.

2018. Július 1-jétől tehát a Kft-k és Zrt-k is kezdeményezhetik a jogutód nélküli megszűnésre vonatkozó eljárás egyszerűsített formáját.

Egyéb jelentős változások a Ctv-ben

Ezentúl a cégeljárás során az eljáró jogi képviselő által a kérelemben közölt személyes adatok nem csupán formai szempontok szerint, hanem az állami nyilvántartásokkal való összevetéssel, tartalmilag is ellenőrzésre kerülnek annak érdekében, hogy naprakész és pontos információk szerepeljenek a cégnyilvántartásban.

Változott ezen kívül a törvényesség felügyeleti eljárás szabályozása is. Olyan személyek, akiknek a törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatásához érdekük fűződik, az eljárást kizárólag kérelmezői minőségben indíthatják meg, tehát megszűnt az a lehetőség, hogy a jogos érdekkel rendelkező fél az eljárás külső résztvevőjeként, a háttérből szemlélje az eljárás lefolyását.

Ha hatékony és szakértő segítségre van szüksége a cégeljárás útvesztőiben való eligazodáshoz, akkor keresse Irodánkat bizalommal!

Kövessen minket és Like-olja oldalunkat!
error: Alert: Content is protected !!