Számos vállalkozásnak gondot okoz a munkavállalók bérének kifizetése, tekintettel a COVID-19 koronavírus terjedése miatt bekövetkező általános gazdasági recesszióra. Annak érdekében, hogy a munkavállalókat megtartsák, a munkáltatók támogatásért fordulhatnak az államhoz. Alábbi írásunkban a támogatás igénybe vételének legfontosabb aspektusait járjuk körül.

Támogatás a bajba jutott munkavállalóknak

Jelen cikk megírásának idején már 36 napja tart a koronavírus miatt kihirdetett veszélyhelyzet, amelyet nem sokkal ezelőtt korlátlan időre meghosszabbítottak. Korábbi cikkjeinkben bemutattuk a rendkívüli helyzetre tekintettel megalkotott különleges jogszabályokat és az ezekkel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat.  Munkajogi, családi jogi, cégjogi, ingatlanjogi, eljárásjogi, valamint öröklési jogi témájú írásaink az egyes témákra kattintva innen is elérhetőek.

Jelen cikkünkkel a munkajogi témájú újdonságokat, támogatási lehetőségeket igyekszünk bemutatni, és a jogszabályi előírások tisztázásával szeretnénk segíteni a jogértelmezésben.

A 2020. április 16. napján hatályba lépett a veszélyhelyzet idején történő csökkentett munkaidős foglalkoztatásnak a Gazdaságvédelmi 2021. Akcióterv keretében történő támogatásáról szóló 105/2020 (IV.10.) Kormány rendelet (a továbbiakban Rendelet).

Mint a Rendelet elnevezéséből kitűnik, ez egy állami támogatás a COVID-19 koronavírus miatt kialakult járványhelyzetben, a gazdaságilag rendkívül negatívan érintett munkavállalóknak.

Ki jogosult igénybe venni a támogatást? Milyen feltételekkel tudnak a támogatásból részesülni? Az alábbiakban megválaszoljuk a kérdéseket.

Fontos leszögezni, hogy a támogatást a munkaadónak és a munkavállalónak együttesen kell kérnie. Amennyiben azonos munkaadó több munkavállalóval ad be kérelmet, ezt egyszerre kell megtennie.

Miben kell megállapodniuk a feleknek?

A Rendelet alapján, munkaszerződés módosítás keretében, a munkáltató és a munkavállaló megegyeznek abban, hogy a munkavállaló összességében kevesebb órában végez munkát (csökkentett munkaidő), valamint, hogy az úgynevezett egyéni fejlesztési időben a munkáltató rendelkezésére áll. Ez utóbbi kifejezés azt takarja, hogy a munkavállalónak munkát végeznie nem kell, azonban a munkáltató által meghatározott „továbbképzést” folytat.

 Az új munkaidő a munkavállaló korábbi munkaidejének legalább 50 %-a, legfeljebb 70%-a, azzal a feltétellel, hogy a napi átlag 4 órát eléri az új munkaidőnek így is el kell érnie.

Ezen felül mind a felek egyéb kötelezettségeket is kötelesek vállalni:  A munkavállalói oldalon ilyen, hogy ha az illető további munkahelyen is dolgozik, ez a későbbiekben nem akadályozhatja az eredeti munkaidőben történő foglalkoztatásban. A munkáltató pedig köteles megtartani a kérelem benyújtásakor meglévő munkavállalóit és nekik meghatározott bért fizetni.

Mely munkaadók jogosultak a támogatás iránti kérelem benyújtására?

A Rendelet célja, hogy elsősorban a gazdasági társaságként működő vállalkozásoknak biztosítson lehetőséget a kérelem benyújtására. Ebből eredően számos kizáró okot olvashatunk, amelyek többsége az állami fenntartású cégekre vonatkoztatható.

A vállalkozásokra tekintettel kizáró ok, hogy ha a munkáltató korábban már részesült vagy jelenleg is részesül meghatározott állami támogatásban a részmunkaidős foglalkoztatás elősegítése céljából. Nem kérheti a támogatást, az a munkáltató, aki valamilyen módon, megszüntető eljárás alatt áll (például felszámolási eljárás).

Mely munkavállalók jogosultak a támogatás iránti kérelem benyújtására?

A munkavállalók esetében egyszerűbb a kizáró okokat felsorolni. Ilyen ok az állami foglalkoztatási szerv felé fennálló tartozás. Nem jogosult továbbá pályázni az a munkavállaló, akire tekintettel a munkáltató akkreditált munkáltatói támogatásban vagy egyéb részmunkaidős foglalkoztatást elősegítő támogatásban részesül. További feltétel, hogy a pályázni kívánó munkavállaló ne a felmondási idejét töltse.

Milyen összegű támogatás igényelhető és meddig kapja a munkavállaló?

A támogatást három hónapon keresztül utólag folyósítja az állam a munkavállaló részére. A mértéke a távolléti díj összegéhez és a csökkentett munkaidőhöz igazodik. A távolléti díj az az összeg, amit a munkavállaló például a szabadsága idejére kap, így ezt a munkáltató könnyedén, az általános szabályok szerint kell, hogy kiszámolja. A jogszabály alapján a kiszámolt távolléti díjat csökkenteni kell a közterhek mértékével, majd arányosítani a kiesett munkaidőre. Az arányosított összeg 70%-a lesz a támogatás mértéke.

A támogatás havi összegének meghatározásakor figyelni kell arra, hogy a távolléti díj közterhekkel csökkentett összege nem haladhatja meg az idei nettó minimálbér kétszeresét, azaz 2020-ban 214.130 Ft-ot.

A kérelem benyújtásának helye

A kérelmet online lehet benyújtani a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat weboldalán keresztül. Itt elérhetőek a támogatás igénybevételéhez szükséges kitöltendő dokumentumok is.

A konkrétumok: Milyen változások várhatók a munkaidő tekintetében?

A támogatás igénybevételével az alábbi változások várhatóak a munkaidővel kapcsolatban:

§ Csökkentett munkaidő: a korábbi munkaidő legalább 50%-át elérő, de annak 70%-át nem meghaladó részmunkaidő kikötése szükséges. Ez egy teljes munkaidőben (azaz heti 40, havi 160 órás munkaidőben) dolgozó munkavállaló esetén azt jelenti, hogy átlagosan heti 20 és 28 óra közötti időtartamra kell csökkenteni munkaidejét, mely napokra lebontva napi átlagosan 4 órás, legfeljebb azonban átlag 5 óra 36 perces munkaidőt jelent.

§ A munkaidő csökkentésével „megtakarított” idő 30%-ában (ez az úgynevezett fejlesztési idő) a munkavállaló arra köteles, hogy egyéni módon vagy a munkáltató által meghatározott formában képezze magát. Konkrét példával élve: miután a munkavállaló és a munkáltató megegyeztek a munkaidő csökkentéséről (például napi 8 helyett napi 4 órás munkaidőben való megegyezés esetén), a kiesett idő, azaz esetünkben 4 óra harminc százalékában, összesen tehát 1,2 órában azaz napi 72 percben a munkavállaló köteles képezni, fejleszteni magát.

§ A „megtakarított” idő maradék 70%-ára (ez az úgynevezett támogatásra jutó idő) jutó kieső bért az állam támogatásként a munkavállaló részére kifizeti. A támogatás utólag kerül folyósításra a munkavállaló részére, ennek részleteit – tapasztalatok hiányában – egyelőre nem tudjuk elemezni.

Összefoglalva tehát ha a munkaidőt a felek megegyezése alapján 50%-ra csökkentik, akkor a napi 8 órás munkanap napi 4 órásra csökken. A munkáltató a munkavégzéssel töltött, valamint a fejlesztési időre jutó időre eső bért köteles a munkavállalónak megfizetni. A támogatásra jutó időre eső munkabért az állam támogatásként a munkavállalónak megtéríti.

A konkrétumok: Milyen összegű támogatás kapható?

Röviden összefoglalva a támogatás mértéke a munkaidő-csökkentés 70%-ára jutó bér össszege, de maximum a minimálbér kétszerese.

Példa és konkrét számítások napi 8 órában foglalkoztatott, minimálbért kereső személy esetén:

§ 2020-ban a bruttó 161.000,-Ft-os minimálbér nettó 107.065,-Ft jövedelmet jelent. A 8 órás munkaidő felére csökkentése esetén a munkavállaló napi átlag 4 órában köteles munkát végezni. A fejlesztésre jutó időben, azaz napi átlag 72 percben köteles önmagát képezni. A munkáltató a munkavállaló részére a nettó 53.532,-Ft-ot (a 4 órás részmunkaidő munkabére), valamint a fejlesztési időre jutó bért, azaz nettó 16.059,-Ft-ot köteles a munkavállalónak megfizetni. A támogatásra jutó időre eső munkabért, összesen 37.472,-Ft-ot az állam támogatásként fizet meg a munkavállalónak.

Példa és konkrét számítások napi 8 órában foglalkoztatott, nettó 700.000,-Ft-ot kereső személy esetén:

§ A munkaidő ez esetben szintén a megegyezésnek megfelelően, példánknál maradva napi átlag 8 óráról 4-re csökken. A részmunkaidőre eső munkabért, azaz nettó 350.000,-Ft-ot továbbra is a munkáltató köteles a munkavállalónak megfizetni. A fejlesztési időben, azaz napi átlag 72 percben a munkavállaló köteles magát képezni, fejleszteni, melyért a munkáltató nettó 105.000,-Ft-ot szintén köteles megfizetni. A támogatási időre jutó összeget, összesen 245.000,-Ft-ot az állam fizet meg a munkavállaló részére, támogatásként.

 

A munkáltató további kötelezettségei

Fontos megjegyezni, hogy a munkáltatónak az általános szabályok szerint továbbra is kötelessége a munkabér után a közterhek megfizetése. Ezen felül a támogatások igénybevétele esetén vállalnia kell azt, hogy a támogatott hónapok (3 hónap), valamint még egy további hónap alatt a támogatás igénybevételének pillanatában fennálló átlagos statisztikai létszámot fenntartja. Ez azt jelenti, hogy ha a munkáltató támogatásban részesül, akkor a támogatás juttatásának idején és még egy további hónapig a foglalkoztatott munkavállalók száma nem csökkenthető.

Cikkünk lezárása után érkezett a hír, hogy további gazdasági támogatás bevezését fontolgatja a Kormány. Az új támogatásokkal kapcsolatos információkat hamarosan szintén publikáljuk.

Amennyiben kérdése merülne fel, szeretne tanácsot vagy segítséget kérni a támogatás igénylésével kapcsolatban, keressen minket bizalommal!

 

Kövessen minket és Like-olja oldalunkat!
error: Alert: Content is protected !!