Lakóingatlan értékesítésekor az eladót és a vevőt is számtalan kötelezettség terheli. A jogilag meghatározó feladatok – mint például az ügylet részleteinek megbeszélése, ügyvédkeresés, szerződés aláírása és teljesítése – mellett sok esetben a felek megfeledkeznek az ingatlan energetikai hálózatával kapcsolatos kockázatokról. Lakóingatlan tulajdonosváltása esetén ugyanis bizonyos feltételek fennállásakor kötelező az ingatlan villamos hálózatának átfogó ellenőrzése. Cikkünkben bemutatjuk, hogy mikor kötelező, és mikor mellőzhető a hálózat felülvizsgálata.

Bizonyára mind rendeltünk már ebédet a Wolton vagy a Foodorán (talán még a Netpincéren is), foglaltunk már szállást az Airbnb-n egy nyári vakációhoz, vagy pattantunk fel egy elektromos rollerre vagy „Bubira” munkába sietve. Ezeket az újszerű szolgáltatástípusokat gyűjtőnéven „platform szolgáltatásoknak”, üzemeltetőiket pedig „platform munkásoknak” szokás nevezni. Az elmúlt években az európai munkajogászok egyik legégetőbb kérdése ezen munkavállalók, leginkább az ételfutárok jogi helyzete. Cikkünkben a témával kapcsolatos joggyakorlatot mutatjuk be.

Cikksorozatunk hatodik részének témája a számvizsgáló bizottság. A cikksorozat korábbi részei a következő linkeken érhetők el: első rész, második rész, harmadik rész, negyedik rész, ötödik rész.

Cikksorozatunk ötödik részének témája a társasház alapítása és az alapító okirat. A cikksorozat korábbi részei a következő linkeken érhetők el: első rész, második rész, harmadik rész, negyedik rész.

Cikksorozatunk harmadik részének témája a társasházi közgyűlés. A cikksorozat korábbi részei a következő linkeken érhetők el:

Első rész elérhető itt.

Második rész elérhető itt.

Cikksorozatunk következő részében a közös tulajdon jogintézményével foglalkozunk. A cikksorozat 1. részét ezen a linken érhetik el.

Mi az enyém és mi a közös? A társasház a külön és közös tulajdon speciális formája, melyben a tulajdonostársakat az épület meghatározott önálló részei tekintetében külön, míg az ingatlan egyéb részei tekintetében együttesen illeti meg a tulajdonjog. A mindennapokban sokunk használ olyan kertrészt vagy gépkocsi beálló helyet, amely nem az ő, hanem a társasház közös tulajdonában áll. Cikksorozatunk második részében a közös tulajdonnal kapcsolatos leggyakoribb kérdésekkel foglalkozunk!

Ahol több ember él egy fedél alatt, elkerülhetetlen, hogy nézeteltérések alakuljanak ki. Pont az ilyen viták elkerülése miatt szoktak a társasházakban a lakók úgynevezett szervezeti-működési szabályzatot, illetve házirendet megalkotni, amelyek meghatározzák a társasház közös szabályait és az egyes elvárt magatartási formákat. Cikksorozatunk első részében a szervezeti-működési szabályzattal és a házirenddel kapcsolatos leggyakoribb kérdésekkel foglalkozunk!

Az ingatlanvásárlás meghatározó pontja életünknek. Abban az esetben pedig, ha első otthonunk megvásárlására készülünk, érthető, ha szeretnénk megfelelően felkészülni és megtenni minden szükséges előkészületet annak érdekében, hogy zökkenőmentes legyen a kulcsátvétel. Cikkünkben átvezetjük az olvasót az ingatlanvásárlás legfontosabb állomásain és betekintést mutatunk a lehetséges buktatókba.

Futótűzként terjedt el a közösségi médiában, a napokban az a téves következtetésekre alapozott bejegyzés, mely szerint a társasházak jogi személlyé válásával párhuzamosan a társasházi lakások státusza is megváltozik, tehát azok közös tulajdonba kerülhetnek. Mindennek alapjaként azt a törvénymódosítást jelölte meg a bejegyzés szerzője, mely a jogi személyek nyilvántartásának rendezéséről és egységesítéséről szól. Ezzel szemben a tervezett változás semmilyen formában nem érinti a magántulajdonú lakásvagyont.

Előállhat olyan helyzet, mely során a társaság fizetésképtelenné válás eredményeképp felszámolás alá kerül. A vezető tisztségviselők az e minőségükben kifejtett tevékenységükért felelősséggel tartoznak és ez a felelősség különbözőképpen alakul a társasággal, mint jogi személlyel, illetve harmadik személyekkel szemben.

Öt részben foglaltuk össze a lényges szabályokat.