Cikksorozatunk hatodik részének témája a számvizsgáló bizottság. A cikksorozat korábbi részei a következő linkeken érhetők el: első rész, második rész, harmadik rész, negyedik rész, ötödik rész.

Cikksorozatunk ötödik részének témája a társasház alapítása és az alapító okirat. A cikksorozat korábbi részei a következő linkeken érhetők el: első rész, második rész, harmadik rész, negyedik rész.

Cikksorozatunk negyedik részének témája a közös képviselők. A cikksorozat korábbi részei a következő linkeken érhetők el:

Első rész

Második rész

Harmadik rész

Cikksorozatunk harmadik részének témája a társasházi közgyűlés. A cikksorozat korábbi részei a következő linkeken érhetők el:

Első rész elérhető itt.

Második rész elérhető itt.

Cikksorozatunk következő részében a közös tulajdon jogintézményével foglalkozunk. A cikksorozat 1. részét ezen a linken érhetik el.

Mi az enyém és mi a közös? A társasház a külön és közös tulajdon speciális formája, melyben a tulajdonostársakat az épület meghatározott önálló részei tekintetében külön, míg az ingatlan egyéb részei tekintetében együttesen illeti meg a tulajdonjog. A mindennapokban sokunk használ olyan kertrészt vagy gépkocsi beálló helyet, amely nem az ő, hanem a társasház közös tulajdonában áll. Cikksorozatunk második részében a közös tulajdonnal kapcsolatos leggyakoribb kérdésekkel foglalkozunk!

Ahol több ember él egy fedél alatt, elkerülhetetlen, hogy nézeteltérések alakuljanak ki. Pont az ilyen viták elkerülése miatt szoktak a társasházakban a lakók úgynevezett szervezeti-működési szabályzatot, illetve házirendet megalkotni, amelyek meghatározzák a társasház közös szabályait és az egyes elvárt magatartási formákat. Cikksorozatunk első részében a szervezeti-működési szabályzattal és a házirenddel kapcsolatos leggyakoribb kérdésekkel foglalkozunk!

Az ingatlanvásárlás meghatározó pontja életünknek. Abban az esetben pedig, ha első otthonunk megvásárlására készülünk, érthető, ha szeretnénk megfelelően felkészülni és megtenni minden szükséges előkészületet annak érdekében, hogy zökkenőmentes legyen a kulcsátvétel. Cikkünkben átvezetjük az olvasót az ingatlanvásárlás legfontosabb állomásain és betekintést mutatunk a lehetséges buktatókba.

Az országos településrendezési és építési követelmények (továbbiakban: OTÉK) rendelkezései 2023. március 30-ától módosultak a mezőgazdasági területek közt szabályozott tanyákra vonatkozóan. Korábban az OTÉK csupán annyit határozott meg, hogy a tanya beépíthetősége legfeljebb 30% lehet, amitől a helyi építési szabályzatban szigorúbb feltételekkel bármikor, megengedőbbekkel csak meghatározott, szigorú keretek közti esetekben térhettek el az önkormányzatok a helyi építési szabályzataikban.

Cikkünkben az OTÉK 2023. március 30.-tól hatályos módosításait foglaltuk össze.

Futótűzként terjedt el a közösségi médiában, a napokban az a téves következtetésekre alapozott bejegyzés, mely szerint a társasházak jogi személlyé válásával párhuzamosan a társasházi lakások státusza is megváltozik, tehát azok közös tulajdonba kerülhetnek. Mindennek alapjaként azt a törvénymódosítást jelölte meg a bejegyzés szerzője, mely a jogi személyek nyilvántartásának rendezéséről és egységesítéséről szól. Ezzel szemben a tervezett változás semmilyen formában nem érinti a magántulajdonú lakásvagyont.

A vonatkozó kormányrendelet ("egyes egyetemes szolgáltatási árszabások meghatározásáról”) megjelenése után továbbra is sok kérdés merül fel a gáz- és villanyszámla számítása és a rezsi kedvezmények igénybevételével kapcsolatban, hiszen az egyes fogyasztók helyzete eltérő lehet. Cikkünkben röviden összefoglaljuk, mik a legfontosabb társasházakra ás családi házakra vonatkozó szabályok az új jogszabály értelmezése szerint.