Szakmai blog - Ingatlan

2026. március 01. napjától jelentős változás lépett hatályba a társasházi beruházásokhoz kapcsolódó ingatlanjogi szabályozásban: a jogalkotó bevezette a társasházi építményi jog intézményét. Az új szabályozás többek között a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény és az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény módosításával jött létre, és kifejezetten az építés alatt álló társasházi projektek vevőinek jogi helyzetét kívánja rendezettebbé, biztonságosabbá tenni. Cikkünkben összefoglaljuk, mit jelent ez a gyakorlatban a beruházók, a vevők és a finanszírozók számára.

A 2/2026. (II. 19.) KTM rendelet két meglévő jogszabályt módosít: egyrészt pontosítja az önálló ingatlanok helyrajziszámozásának szabályait, másrészt részletesen módosítja a meghatározott ingatlan-nyilvántartási eljárások, valamint az ingatlan-nyilvántartásból és állami alapadatbázisokból történő adatszolgáltatások díjaira vonatkozó rendelkezéseket.

2026. február 19. napján kihirdették a 28/2026. (II. 19.) Korm. rendeletet, amely fontos kiegészítést vezet be a villamos energia végrehajtási jogszabályába (a 273/2007. (X. 19.) Korm. rendeletbe – a továbbiakban: „Vet. Vhr.”). A módosítás célja, hogy a 2025-ben elindított, 2026-ra meghirdetett Otthoni Energiatároló Programhoz kapcsolódó invertercserék ne okozhassanak kedvezőtlen elszámolási jogkövetkezményeket a háztartási méretű kiserőművek (HMKE) üzemeltetői számára.

Az Otthoni Energiatároló Program egy állami támogatási konstrukció, amely a háztartási napelemes rendszerekhez kapcsolódó akkumulátoros energiatárolók telepítését ösztönzi. A program keretében a lakosság meghatározott feltételek mellett vissza nem térítendő támogatást igényelhet energiatároló rendszer kiépítésére.

Cikkünkben bemutatjuk a jogszabálymódosítás lényegét és gyakorlati jelentőségét, és azokat a jogi kereteket, melyek között az intervercserék és az elszámolási kérdések értékelendők.

A 448/2025. (XII.29.) kormányrendelet egy új fogalom és új szabályok beiktatásával módosítja az egyéb célú földmérési és térképészeti tevékenységgel összefüggő szakmagyakorlás részletes szabályairól szóló 327/2015. (XI.10.) kormányrendeletet, mely változások 2026. január 14. napjától lesznek hatályosak.

A legfontosabb változás, hogy a jogszabály beiktatja a tervezési alaptérkép fogalmát, melynek készítésekor kötelező a telekhatár kitűzése.

A szabályozás a gyakorlatban egységesebb, pontosabb és a tervezési folyamat szempontjából megbízhatóbb alaptérképek készítését célozza, ami megelőzheti a jövőbeli konfliktusok és jogi vitákat. Azonban az extra elvárások valószínűleg lassítani és drágítani is fogják a folyamatokat, így erre is fel kell készülni.

Cikksorozatunk hatodik részének témája a számvizsgáló bizottság. A cikksorozat korábbi részei a következő linkeken érhetők el: első rész, második rész, harmadik rész, negyedik rész, ötödik rész.

Cikksorozatunk ötödik részének témája a társasház alapítása és az alapító okirat. A cikksorozat korábbi részei a következő linkeken érhetők el: első rész, második rész, harmadik rész, negyedik rész.

Cikksorozatunk negyedik részének témája a közös képviselők. A cikksorozat korábbi részei a következő linkeken érhetők el:

Első rész

Második rész

Harmadik rész

Cikksorozatunk harmadik részének témája a társasházi közgyűlés. A cikksorozat korábbi részei a következő linkeken érhetők el:

Első rész elérhető itt.

Második rész elérhető itt.

Cikksorozatunk következő részében a közös tulajdon jogintézményével foglalkozunk. A cikksorozat 1. részét ezen a linken érhetik el.

Mi az enyém és mi a közös? A társasház a külön és közös tulajdon speciális formája, melyben a tulajdonostársakat az épület meghatározott önálló részei tekintetében külön, míg az ingatlan egyéb részei tekintetében együttesen illeti meg a tulajdonjog. A mindennapokban sokunk használ olyan kertrészt vagy gépkocsi beálló helyet, amely nem az ő, hanem a társasház közös tulajdonában áll. Cikksorozatunk második részében a közös tulajdonnal kapcsolatos leggyakoribb kérdésekkel foglalkozunk!

Ahol több ember él egy fedél alatt, elkerülhetetlen, hogy nézeteltérések alakuljanak ki. Pont az ilyen viták elkerülése miatt szoktak a társasházakban a lakók úgynevezett szervezeti-működési szabályzatot, illetve házirendet megalkotni, amelyek meghatározzák a társasház közös szabályait és az egyes elvárt magatartási formákat. Cikksorozatunk első részében a szervezeti-működési szabályzattal és a házirenddel kapcsolatos leggyakoribb kérdésekkel foglalkozunk!