Cikksorozatunk harmadik részének témája a társasházi közgyűlés. A cikksorozat korábbi részei a következő linkeken érhetők el:
Első rész elérhető itt.
Második rész elérhető itt.
Cikksorozatunk harmadik részének témája a társasházi közgyűlés. A cikksorozat korábbi részei a következő linkeken érhetők el:
Első rész elérhető itt.
Második rész elérhető itt.
A metaverzum támogatói gyakran érvelnek azzal, hogy az emberek már jó ideje szeretik olyan virtuális világokban tölteni az idejüket, mint a World of Warcraft, Second Life - a metaverzum pedig tulajdonképpen ennek a továbbfejlesztett változatát ígéri. Fontos ugyanakkor különbséget tenni az alapvetően szórakoztatásra létrehozott virtuális világok és a virtuális irodák koncepciója között, ahova valószínűleg éppen ugyanannyira kötelező lenne a bejárás, mint egy valódi munkahelyre. Megvalósulhat-e a metaverzumban történő munkavégzés? Mik azok a lehetséges munkajogi kihívások, amelyek a virtuális világban történő munkavégzés esetén megjelenhetnek? Cikkünkben ezekre a kérdésekre keressük a válaszokat!
Cikksorozatunk következő részében a közös tulajdon jogintézményével foglalkozunk. A cikksorozat 1. részét ezen a linken érhetik el.
Mi az enyém és mi a közös? A társasház a külön és közös tulajdon speciális formája, melyben a tulajdonostársakat az épület meghatározott önálló részei tekintetében külön, míg az ingatlan egyéb részei tekintetében együttesen illeti meg a tulajdonjog. A mindennapokban sokunk használ olyan kertrészt vagy gépkocsi beálló helyet, amely nem az ő, hanem a társasház közös tulajdonában áll. Cikksorozatunk második részében a közös tulajdonnal kapcsolatos leggyakoribb kérdésekkel foglalkozunk!
Ahol több ember él egy fedél alatt, elkerülhetetlen, hogy nézeteltérések alakuljanak ki. Pont az ilyen viták elkerülése miatt szoktak a társasházakban a lakók úgynevezett szervezeti-működési szabályzatot, illetve házirendet megalkotni, amelyek meghatározzák a társasház közös szabályait és az egyes elvárt magatartási formákat. Cikksorozatunk első részében a szervezeti-működési szabályzattal és a házirenddel kapcsolatos leggyakoribb kérdésekkel foglalkozunk!
Az ingatlanvásárlás meghatározó pontja életünknek. Abban az esetben pedig, ha első otthonunk megvásárlására készülünk, érthető, ha szeretnénk megfelelően felkészülni és megtenni minden szükséges előkészületet annak érdekében, hogy zökkenőmentes legyen a kulcsátvétel. Cikkünkben átvezetjük az olvasót az ingatlanvásárlás legfontosabb állomásain és betekintést mutatunk a lehetséges buktatókba.
Az országos településrendezési és építési követelmények (továbbiakban: OTÉK) rendelkezései 2023. március 30-ától módosultak a mezőgazdasági területek közt szabályozott tanyákra vonatkozóan. Korábban az OTÉK csupán annyit határozott meg, hogy a tanya beépíthetősége legfeljebb 30% lehet, amitől a helyi építési szabályzatban szigorúbb feltételekkel bármikor, megengedőbbekkel csak meghatározott, szigorú keretek közti esetekben térhettek el az önkormányzatok a helyi építési szabályzataikban.
Cikkünkben az OTÉK 2023. március 30.-tól hatályos módosításait foglaltuk össze.
Futótűzként terjedt el a közösségi médiában, a napokban az a téves következtetésekre alapozott bejegyzés, mely szerint a társasházak jogi személlyé válásával párhuzamosan a társasházi lakások státusza is megváltozik, tehát azok közös tulajdonba kerülhetnek. Mindennek alapjaként azt a törvénymódosítást jelölte meg a bejegyzés szerzője, mely a jogi személyek nyilvántartásának rendezéséről és egységesítéséről szól. Ezzel szemben a tervezett változás semmilyen formában nem érinti a magántulajdonú lakásvagyont.
Előállhat olyan helyzet, mely során a társaság fizetésképtelenné válás eredményeképp felszámolás alá kerül. A vezető tisztségviselők az e minőségükben kifejtett tevékenységükért felelősséggel tartoznak és ez a felelősség különbözőképpen alakul a társasággal, mint jogi személlyel, illetve harmadik személyekkel szemben.
Öt részben foglaltuk össze a lényges szabályokat.
Az Egyesült Államok tavaly júliusban jelentette be, hogy felmondja a közte és Magyarország között fennálló, 1979-es kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezményt. A NAV legutóbbi tájékoztatása szerint a döntés végleges, így 2024-től a két ország között változik az adózás rendje. Cikkünkben bemutatjuk a két ország között kialakulóban lévő új rendszerrel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat. Amennyiben a témában jogi tanácsadásra van szüksége, keresse bátran irodánkat!
A január elsején hatályba lépő jogszabály-módosítás célja egyrészt két, a munka és a magánélet közötti egyensúlyról, valamint a kiszámítható munkafeltételekről szóló Európai Uniós irányelv átültetése a magyar jogba, másrészt pedig néhány joghézag kitöltése. Az alábbiakban összegyűjtöttük és megmagyarázzuk a leglényegesebb, legtöbb munkáltatót és munkavállalót érintő változásokat.