Tisztelt jelenlegi és leendő megbízóink!
Az Önök, valamint saját és családunk egészsége érdekében, arra kérjük Önöket, hogy jelen szabályzat szerint járjanak el a következő hetekben, azaz, ameddig a járványveszély elmúlik.
A Magyarországon kihirdetett veszélyhelyzetre és a kijárási korlátozásra tekintettel sokakban felmerül a kérdés, hogy az ingatlanbérleti jogviszonyaik sorsa hogyan alakul a jövőben. Cikkünkben a koronavírus ingatlanbérleti jogviszonyokra gyakorolt hatásaival és lehetséges megoldásokkal foglalkozunk.
A COVID-19 koronavírus tavaly decemberi megjelenése óta uralja a közhangulatot és a médiát. Nincs nap, hogy ne jelenne meg hír újabb áldozatokról vagy megfertőződött országról. 2020. március 11-én pedig a Kormány itthon is veszélyhelyzetet jelentett be így a vírus elkerülhetelenül megjelent mindennapi életünkben. Jogi szempontból is mindenki számára elengedhetetlen, hogy előre tervezzen és felmérje azt, hogy hogyan érintheti a járvány a közeljövőben. Cikkünkben összeszedtük a mindennapi életet érintő jogi kérdéseket.
Összefoglaltuk a legfontosabb szabályokat, amelyek a járványveszély, azaz a COVID-19 (korona) vírusfertőzés terjedése alatt vonatkoznak a polgári peres eljárásokra, tárgyalás tartásra, az eljárások folyására.
Összefoglaltuk azokat a legfontosabb szabályokat és jellegzetességeket amelyek a járványveszély, azaz a COVID-19 (korona) vírusfertőzés terjedése alatt a cégeljárásra és a cégekkel kapcsolatos egyéb szolgáltatásokra vonatkoznak.
A koronavírus terjedésének következtében az Egészségügyi Világszervezet (World Health Organisation – WHO) 2020 január 30-án közzétett közleményében nemzetközi jelentőségű egészségügyi vészhelyzetet hirdetett. Ugyan a nemzetközi jelentőségű vészhelyzet még nem jelent globális járványveszélyt, a koronavírus terjedésének a gazdasági életre – és így a szerződésekre is – jelentős hatása van. Cikkünkben a koronavírussal, mint potenciális vis maior eseménnyel foglalkozunk.
A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (Btk.) 2020. február 05. napján hatályba lépett módosítása a kurzuslás vétségének tényállását az egészségügyi szakképesítéshez kötött pszichoterápiás gyakorlat és a nem-konvencionális gyógyító és természetgyógyászati eljárások jogosulatlan kifejtésének elkövetési alakzatával egészítette ki. Cikkünkben – korábbi írásunk folytatásaként – a tényállás fogalmainak értelmezésével foglalkozunk.
A GDPR vagyis az EU általános adatvédelmi rendelete 2018. május 25-ét követő kötelező alkalmazása óta izgalomban tartja az érintett cégeket és szervezeteket. Nem is csoda, az elsőre nehezen átlátható szabályozás és a bírsággal való fenyegetés elrettentően hathat, különösen a startuperek számára. Az ő esetükben a szűkös források melletti gyors növekedésre koncentrálva különösen nehéz még az adatvédelmi szabályok betartására is figyelni.
Ugyanakkor a startupok előnyben is vannak, hisz míg más vállalatoknak már évek óta meglévő, rutinná vált gyakorlatukat kell az előírásokhoz igazítaniuk, ők tiszta lappal indulnak adatkezelési gyakorlatuk kialakításában.
Korábbi adatvédelmi tárgyú írásaink nyomán (lásd: munkahelyi kamerák; adattárak; Info tv. harmonizációja) az alábbiakban a kezdő vállalkozások számára leginkább releváns szempontokat foglaltuk össze.
A 2020 február 15. napjától lép hatályba a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény módosítása, mely a kuruzslás vétségét újabb elkövetési magatartással egészíti ki. A módosítás hatálybalépésétől kezdődően a kuruzslás vétségét az is elköveti, aki az egészségügyi szakképesítéshez kötött pszichoterápiás gyakorlat vagy a nem-konvencionális gyógyító és természetgyógyászati eljárások körébe tartozó tevékenységet jogosulatlanul fejt ki.
A munkavállaló magánszférához való alapjogának a munkahelyén is érvényesülnie kell. Ha a munkáltató kamerarendszerrel vagy egyéb módon akarja munkavállalóit figyelemmel kísérni a munkavégzés közben, alapvetően előre köteles az alkalmazottakat tájékoztatni a jövőbeni megfigyeléssel kapcsolatban. Ezen felül
