Hosszas előkészület és mintegy két évig tartó kodifikációs munka után új nemzetközi magánjogi törvényt fogadott el a magyar Országgyűlés. A 2017. évi XXVIII. törvény a nemzetközi magánjogról 2018. január elsején lépett hatályba, mely több évtized után váltja fel a már igencsak megkopott 1979. évi 13. számú törvényerejű rendeletet.

Korábbi cikkünk folytatásaként bemutatjuk a 2018. október-december közötti legfontosabb ingatlanjogi változásokat.

Kevésbé szokásos vállalkozási forma, mint a kft, mégse mondható ritkának a zrt (zártkörűen működő részvénytársaság) Magyarországon. Első részben az ehhez szükséges alapvető elvárásokat, adatokat és az alapítás lépéseit foglaljuk össze.

Kevésbé szokásos vállalkozási forma, mint a kft, mégse mondható ritkának a zrt (zártkörűen működő részvénytársaság) Magyarországon. Cikkünk bevezető része után, a második részében a részvények előállítás általában és konkrét lépésekre bontva foglaltuk össze.

Pár napja, 2018. december 12. napján a Parlament elfogadta a 2018. december 07. napján a törvényalkotási bizottság elé tárt a munkaerő szervezéssel és a munkaerő –kölcsönzés minimális kölcsönzési díjával összefüggő egyes törvények módosításáról szóló javaslatot.

A törvényjavaslat a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) három nagyobb témakörét érinti 2019. január 01-jei hatálybalépéssel.

A munkavállalót a munkáltató felé fennálló kötelezettségei általánosságban csak a munkaviszony fennállása alatt terhelik, azonban bizonyos megkötések a munkaviszony megszüntetése után is vonatkoznak a munkavállalóra. Ilyenek például a munkáltatónál töltött idő alatt a munkavállaló tudomására jutott üzleti, gazdasági titkok bizalmasan kezelése. De sok esetben az igazán fontos tudással, kapcsolatokkal rendelkező munkavállalók bizonyos ideig hasonló üzleti területen való elhelyezkedéstől tartózkodni kötelesek, amelyet versenytilalomként nevezünk.

2018. július 1. napjától jelentősen módosultak a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény („Ctv.”) szabályai. A könnyebb átláthatóság kedvéért a legfontosabb változásokat foglaljuk össze.

A 2018-as év számos változást hozott Magyarországon az ingatlanjog területén. A hazai jogszabályok módosítását több szempont is motiválta, ezek közül jelentősek a jogalkotó által kitűzött társadalmi célok elérése érdekében tett lépések (pl. az állami elővásárlási jog), az ingatlanügyletek biztonságának növelése, valamint a területi közigazgatás átalakítása a gyorsabb és hatékonyabb ügyintézés érdekében.

Mi jelentett a GDPR bevezetése a vállalati adatkezelés tekintetében?

Az európai Általános Adatvédelmi Rendelet (GDPR) vitathatatlanul a legátfogóbb adatvédelmi rendelet a világon. A vállalatok eredményességük érdekében az adatkezelést is üzleti szempontok szerint folytatták és nem vagy minimálisan foglalkoztak az üzleti érdekeiken felül (pl üzletit titkok) a magánszemélyek vagy akár jogi személyek adatbiztonságával és adatait illető jogaival ( pl adatminimalizálás, megfelelő tájékoztatás). A GDPR megjelenésével a vállalatoknak sokkal körültekintőbben kell eljárniuk ezen területeken.

A 2018. márciusában világszerte a legtöbbet eladott konzolos játék a Wii Sports volt, több mint 82 millió értékesítéssel. 2017. decemberében 1240 millió amerikai dollár értékben vásároltak videó játékokat az emberek, csak az Amerikai Egyesült Államokban. Számos ezekhez hasonló, megdöbbentően magas számadatokkal bíró statisztikát lehetne hozni a játékszoftverek kereskedelméről illetve használatuk gyakoriságáról.

Belegondolunk-e azonban abba, hogy az általunk fogyasztóként megvásárolt játékszoftverek esetében milyen jogaink vannak akkor, ha a játék nem éppen úgy működik, ahogy elvárható volna?