2021 január 01-én lép hatályba a földeken fennálló osztatlan közös tulajdon felszámolásáról és a földnek minősülő ingatlanok jogosultjai adatainak ingatlan-nyilvántartási rendezéséről szóló 2020. évi LXXI. törvény, mely a közös tulajdonú földek egyszerűbb megosztását hivatott elősegíteni. Cikkünk a törvényi szabályozás legfontosabb rendelkezéseit mutatja be.

A cégalapítás és a vállalkozásindítás igen népszerű tevékenység Magyarországon, amit mi sem mutat jobban, minthogy megközelítőleg 1.8 millió vállalkozás létezik hazánkban. Ráadásul a cégalapítási eljárás is viszonylag gyors és egyszerű – azonban ahhoz hogy tényleg zökkentő mentes legyen, fontos előre felmérni azokat az akadályokat, amik az új vállalkozás sikeres indulását fenyegetik, vagy legalábbis jelentősen megnehezítik. Egy ilyen akadály lehet az adófizetési biztosíték megfizetésének kötelezettsége, amely kellemetlen meglepetés lehet, ha nem számolunk vele előre.

Az elmúlt években egyre népszerűbbé váltak a vagyonjogi szerződések mind a házasulandó, mind az élettársi kapcsolatban élő párok között. Bár sokan furcsának tartják a gondolatot, hogy már rögtön a házasság előtt gondoskodni kellene a vagyonmegosztás rendszeréről, a gyakorlat azt mutatja, hogy rengeteg időt, energiát és fejfájást spórolnak meg maguknak azok a felek, akik vagyoni viszonyaikat előre rendezik. Sok esetben már a házasság előtti együttélés szakaszában is javasolt a vagyoni viszonyokat tisztázni, és ezután belevágni a házasságkötésbe.

A vagyonunkat érintő tudatosság nem ér véget a végrendelet megírásával. Az életünket folyamatosan alakító körülmények miatt indokolt időnként felülvizsgálni, szükség esetén módosítani a már megírt végrendeletünket. Cikkünkben a végrendelet esetleges felülvizsgálatával kapcsolatos jogi kérdéseket vizsgáljuk.

A dohányzás egészségre gyakorolt káros hatása széles körben ismert. Sokan tudják azt is, hogy közösségi közlekedési megállókban és eszközökön kifejezetten tilos a dohányzás. De vajon a munkahelyi dohányzásra vonatkozó szabályokat mennyire ismerik a munkáltatók és munkavállalók? Cikkünkben a munkahelyi dohányzás jogi kérdéseit járjuk körbe.

A COVID-19 (korona) vírus járvány terjedésének lassítása, valamint negatív gazdasági hatásainak csökkentése érdekében a jogalkotó kormányrendeletben felhatalmazta a munkáltatókat az otthoni-, valamint a távmunkavégzés egyoldalú elrendelésére. Erre egészen a munkáltató a veszélyhelyzet megszűnését követő 30. napig jogosult.

A kialakult járványhelyzetre tekintettel sokakat foglalkoztat az a kérdés, hogy egy több éve fennálló munkaviszony megszüntetése esetén milyen juttatásra van joguk. Korábbi munkajogi tárgyú írásainkban a munkavédelem, valamint a csökkentett munkaidős foglalkoztatás esetén igénybe vehető állami támogatás jogi vonatkozásait mutattuk be. Jelen cikkünkben a munkaviszony megszüntetése esetére vonatkozó lehetőségekkel foglalkozunk.

Korábbi cikkünkben bemutattuk az egészséges és biztonságos munkakörnyezet és az otthoni munkavégzés összefüggésében releváns jogszabályi előírásokat. Megállapítottuk, hogy konkrét jogszabályi rendelkezés hiányában nehéz megosztani a felelősséget. Jelen cikkünkben ehhez a témához szorosan kapcsolódó kérdéskört, a munkabaleseteket vizsgáljuk az otthoni munkavégzéssel összefüggésben.

Vissza a munkába? Ha igen, akkor fő a biztonság!

Lassan de biztosan újra indul az élet Budapesten is a COVID-19 (korona) vírus által okozott leállás után. Nem szabad elfelejteni, hogy ettől függetlenül a vírus továbbra is jelen van, és fokozott figyelemmel kell lennünk a higiéniás szabályok betartására otthonunkban és a munkahelyünkön is.

Számos vállalkozásnak gondot okoz a munkavállalók bérének kifizetése, tekintettel a COVID-19 koronavírus terjedése miatt bekövetkező általános gazdasági recesszióra. Annak érdekében, hogy a munkavállalókat megtartsák, a munkáltatók támogatásért fordulhatnak az államhoz. Alábbi írásunkban a támogatás igénybe vételének legfontosabb aspektusait járjuk körül.