A párkapcsolatok sosem probléma mentesek: a párok gyakorta akár olyan kevésbé jelentős dolgokon vesznek össze mint a házimunka, a másik szüleinek megjegyzései a vasárnapi ebédnél vagy például valamelyikük vezetési stílusa.Az ilyen konfliktusok azonban szerencsére ideig-óráig tartanak, és nem hagynak maguk után mély, gyógyíthatatlan lelki sebeket.

Sok esetben örökölnek az örökösök ingatlant elhunyt hozzátartozójuk után. Tapasztalataink szerint sokak csak a hagyatéki tárgyalás során hallanak először azokról a szabályokról, melyek az ingatlanok öröklését érinti. Egyesek az ingatlan továbbértékesítése mellett szoktak dönteni, azonban nem árt figyelemmel lenni néhány szabályra ezzel kapcsolatban, az ingatlan öröklésével ugyanis nem csak jogok, de kötelezettségek is terhelik az örököst. Cikkünkben összefoglaltuk a legfontosabb tudnivalókat.

A külföldön tartott esküvők ma már egyáltalán nem ritkák – A globalizáció hatására megnőtt az emberek mobilitása, különösen az európai térségben – ma már nem elképzelhetetlen, hogy egy magyar állampolgár egy más uniós vagy akár távolabbi állampolgárral kösse össze az életét külföldön, majd Magyarországon, vagy akár más európai országban telepedjenek le. Emellett az is előfordul, hogy az esküvőre nem a felek eltérő nemzetisége miatt kerül sor külföldön, hanem azért, mert a pár szeretne valamilyen „egzotikusabb” helyen házasságot kötni – például Las Vegasban vagy Balin.

Bár 2020. februárjában lépett hatályba a Büntető Törvénykönyv azon módosítása, mely a kuruzslás tényállását bővítve – és az „oktatással összefüggő jogosulatlan tevékenység” tényállását bevezetve számos kérdés merült már most fel a coach tevékenységet végzők számára. A törvénymódosításról írt korábbi cikkeink (1. rész, 2. rész) folytatásaként alább bemutatjuk a törvénymódosítás lényegét, és a szöveggel kapcsolatos lehetséges értelmezéseket.

2021 január 01-én lép hatályba a földeken fennálló osztatlan közös tulajdon felszámolásáról és a földnek minősülő ingatlanok jogosultjai adatainak ingatlan-nyilvántartási rendezéséről szóló 2020. évi LXXI. törvény, mely a közös tulajdonú földek egyszerűbb megosztását hivatott elősegíteni. Cikkünk a törvényi szabályozás legfontosabb rendelkezéseit mutatja be.

A cégalapítás és a vállalkozásindítás igen népszerű tevékenység Magyarországon, amit mi sem mutat jobban, minthogy megközelítőleg 1.8 millió vállalkozás létezik hazánkban. Ráadásul a cégalapítási eljárás is viszonylag gyors és egyszerű – azonban ahhoz hogy tényleg zökkentő mentes legyen, fontos előre felmérni azokat az akadályokat, amik az új vállalkozás sikeres indulását fenyegetik, vagy legalábbis jelentősen megnehezítik. Egy ilyen akadály lehet az adófizetési biztosíték megfizetésének kötelezettsége, amely kellemetlen meglepetés lehet, ha nem számolunk vele előre.

Az elmúlt években egyre népszerűbbé váltak a vagyonjogi szerződések mind a házasulandó, mind az élettársi kapcsolatban élő párok között. Bár sokan furcsának tartják a gondolatot, hogy már rögtön a házasság előtt gondoskodni kellene a vagyonmegosztás rendszeréről, a gyakorlat azt mutatja, hogy rengeteg időt, energiát és fejfájást spórolnak meg maguknak azok a felek, akik vagyoni viszonyaikat előre rendezik. Sok esetben már a házasság előtti együttélés szakaszában is javasolt a vagyoni viszonyokat tisztázni, és ezután belevágni a házasságkötésbe.

A vagyonunkat érintő tudatosság nem ér véget a végrendelet megírásával. Az életünket folyamatosan alakító körülmények miatt indokolt időnként felülvizsgálni, szükség esetén módosítani a már megírt végrendeletünket. Cikkünkben a végrendelet esetleges felülvizsgálatával kapcsolatos jogi kérdéseket vizsgáljuk.

A dohányzás egészségre gyakorolt káros hatása széles körben ismert. Sokan tudják azt is, hogy közösségi közlekedési megállókban és eszközökön kifejezetten tilos a dohányzás. De vajon a munkahelyi dohányzásra vonatkozó szabályokat mennyire ismerik a munkáltatók és munkavállalók? Cikkünkben a munkahelyi dohányzás jogi kérdéseit járjuk körbe.

A COVID-19 (korona) vírus járvány terjedésének lassítása, valamint negatív gazdasági hatásainak csökkentése érdekében a jogalkotó kormányrendeletben felhatalmazta a munkáltatókat az otthoni-, valamint a távmunkavégzés egyoldalú elrendelésére. Erre egészen a munkáltató a veszélyhelyzet megszűnését követő 30. napig jogosult.