Összefoglaltuk a legfontosabb szabályokat, amelyek a járványveszély, azaz a COVID-19 (korona) vírusfertőzés terjedése alatt vonatkoznak a polgári peres eljárásokra, tárgyalás tartásra, az eljárások folyására.
Összefoglaltuk a legfontosabb szabályokat, amelyek a járványveszély, azaz a COVID-19 (korona) vírusfertőzés terjedése alatt vonatkoznak a polgári peres eljárásokra, tárgyalás tartásra, az eljárások folyására.
Összefoglaltuk azokat a legfontosabb szabályokat és jellegzetességeket amelyek a járványveszély, azaz a COVID-19 (korona) vírusfertőzés terjedése alatt a cégeljárásra és a cégekkel kapcsolatos egyéb szolgáltatásokra vonatkoznak.
A koronavírus terjedésének következtében az Egészségügyi Világszervezet (World Health Organisation – WHO) 2020 január 30-án közzétett közleményében nemzetközi jelentőségű egészségügyi vészhelyzetet hirdetett. Ugyan a nemzetközi jelentőségű vészhelyzet még nem jelent globális járványveszélyt, a koronavírus terjedésének a gazdasági életre – és így a szerződésekre is – jelentős hatása van. Cikkünkben a koronavírussal, mint potenciális vis maior eseménnyel foglalkozunk.
A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (Btk.) 2020. február 05. napján hatályba lépett módosítása a kurzuslás vétségének tényállását az egészségügyi szakképesítéshez kötött pszichoterápiás gyakorlat és a nem-konvencionális gyógyító és természetgyógyászati eljárások jogosulatlan kifejtésének elkövetési alakzatával egészítette ki. Cikkünkben – korábbi írásunk folytatásaként – a tényállás fogalmainak értelmezésével foglalkozunk.
A GDPR vagyis az EU általános adatvédelmi rendelete 2018. május 25-ét követő kötelező alkalmazása óta izgalomban tartja az érintett cégeket és szervezeteket. Nem is csoda, az elsőre nehezen átlátható szabályozás és a bírsággal való fenyegetés elrettentően hathat, különösen a startuperek számára. Az ő esetükben a szűkös források melletti gyors növekedésre koncentrálva különösen nehéz még az adatvédelmi szabályok betartására is figyelni.
Ugyanakkor a startupok előnyben is vannak, hisz míg más vállalatoknak már évek óta meglévő, rutinná vált gyakorlatukat kell az előírásokhoz igazítaniuk, ők tiszta lappal indulnak adatkezelési gyakorlatuk kialakításában.
Korábbi adatvédelmi tárgyú írásaink nyomán (lásd: munkahelyi kamerák; adattárak; Info tv. harmonizációja) az alábbiakban a kezdő vállalkozások számára leginkább releváns szempontokat foglaltuk össze.
A 2020 február 15. napjától lép hatályba a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény módosítása, mely a kuruzslás vétségét újabb elkövetési magatartással egészíti ki. A módosítás hatálybalépésétől kezdődően a kuruzslás vétségét az is elköveti, aki az egészségügyi szakképesítéshez kötött pszichoterápiás gyakorlat vagy a nem-konvencionális gyógyító és természetgyógyászati eljárások körébe tartozó tevékenységet jogosulatlanul fejt ki.
A munkavállaló magánszférához való alapjogának a munkahelyén is érvényesülnie kell. Ha a munkáltató kamerarendszerrel vagy egyéb módon akarja munkavállalóit figyelemmel kísérni a munkavégzés közben, alapvetően előre köteles az alkalmazottakat tájékoztatni a jövőbeni megfigyeléssel kapcsolatban. Ezen felül
Azokban az esetekben, amikor a házastársak vagy élettársak életközössége úgy szűnik meg, hogy közös kiskorú gyermekük van és a felek között nem születik a kapcsolattartás rendezése kérdésében megállapodás, arról kérelemre – vagy a gyermek érdekében akár hivatalból is – a bíróság dönt.
Mindenkivel előfordul, hogy reggel lázasan ébred, esetleg egy vírus ledönti a lábáról. Ilyenkor az ember felhívja a munkahelyét és beteget jelent, elmegy az orvoshoz és igazolást kér állapotáról, majd – jó esetben – hazamegy és igyekszik minél kényelmesebb körülmények között tölteni a gyógyulási időszakot. Azonban míg a betegszabadságot és a táppénzt a köznyelvben tulajdonképpen szinonimaként használjuk, a két kifejezés jelentősen eltérő fogalmakat takar. Cikkünkben a betegszabadság és a táppénz közötti különbségekről és hasonlóságokról értekezünk.
Az Országgyűlés egy 2019 április 2-án elfogadott törvénymódosítással lehetővé tette a nemzetközi sportszövetségek magyarországi alapítását és Magyarországra települését.
De mit is jelent ez pontosan? És mi is az a nemzetközi sportszövetség? Ahhoz, hogy megértsük a törvénymódosítás célját, muszáj néhány elhatárolást megtennünk, és kicsit mélyebbre ásnunk a különböző sporttal kapcsolatos szervezetek világában.