Az elmúlt hónapok legaktuálisabb témájának számító általános adatvédelemmel kapcsolatos jogi szabályozásban újabb fontos mérföldkőhöz érkeztünk. Az Országgyűlés 2018. július 17-i rendkívüli ülésén elfogadta a 2011. évi CXII. törvény (az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról; a továbbiakban: „Infotv.”) módosításáról szóló törvényjavaslatot,
Az Európai Parlament és Tanács 2002/58/EK Irányelve (ePrivacy irányelv) jóval a GDPR-t megelőzően szabályozott bizonyos kérdéseket a személyes adatok kezeléséről, feldolgozásáról és a magánélet védelméről. Ezen szabályok a GDPR rendelettel szemben, nem közvetlenül alkalmazandóak, hanem az irányelv természetéből adódóan, az egyes tagállamok kötelezettsége volt a nemzeti jogszabályokba való átültetése.
Az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa által 2016. június 8-án hozott, a nem nyilvános know-how és üzleti információk (összefoglalóan: üzleti titkok) jogosulatlan megszerzésével, hasznosításával és felfedésével szembeni védelemről szóló 2016/943/EK irányelve fontos sarokkövét képezi az Uniós jogi szabályozásnak. Az irányelv 2018. június 9. napját szabta meg végső határidőként
A GDPR erősen hangsúlyozza a kockázat alapú gondolkodást, minden lépést meg kell tenni, amellyel a biztonsági kockázat egy tolerálható szintre csökkenthető. Az elvárás érthető, mivel túl sok olyan szoftver létezik, amelybe semmiféle adatvédelem vagy biztonság nincs beépítve. Az ilyen szoftverek és az adatsértések miatt a felhasználók bizalmatlanok a személyes adataik felhasználásával kapcsolatban. Itt az idő ezen változtatni.
Az adatok felsorolása területenként vagy érintetti csoportonként, célok, esetleg jogalapok megjelölésével.
Megvizsgálni, hogy van-e különösen érzékeny adat?
Történik EU-n kívülre való továbbítás?
Warren Bennis 1991-ben vészjóslóan úgy jövendölte meg, hogy a jövő technológiája két szereplőt fog igényelni, egy embert és egy kutyát. Az ember feladata az lesz majd, hogy etesse a kutyát, a kutya feladata pedig az, hogy az embert távol tartsa a gépezetektől
A kiemelkedően értékes és érzékeny adatok elvesztése a második legnagyobb digitális kockázat a cégvezetők számára a kibertámadások után – derült ki egy kutatásból, melyben 999 európai vállalat első emberét kérdezték meg. A két kockázat elválaszthatatlan egymástól, mivel egy külső kibertámadás esetén az Ön vállalkozása által kezelt adatok veszélybe kerülhetnek.
Az Initial Coin Offering vagy Initial Public Coin Offering úgy működik, hogy egy érdekesnek ígérkező ötlet kitalálója ún. tokeneket (egy fajta ígérvényeket) bocsájt ki. Vagyis, a kibocsájtó az interneten keresztül árulja ötletét, amit a hálózaton keresztül ismertebb devizákért, vagy igen gyakran kriptovalutáért cserébe lehet megvásárolni. A kibocsátónak ebben az esetben az a célja, hogy tőkét szerezzen az ötlete megvalósításához.
2018. május 25-én lejár az Európai Unió Általános Adatvédelmi Rendelete (GDPR) által biztosított két éves türelmi idő. Ettől az időponttól kezdve minden EU állampolgár személyes adatának feldolgozójára és továbbítójára kiterjed a rendelet hatálya, függetlenül a tényleges adatfelhasználás és/vagy továbbítás földrajzi helyétől.
Egy teljesen új és folyamatosan fejlődő területre, amely kihívás elé állítja a jogászokat és számos problémát vet fel, különösen, mivel a technológiai fejlődés dinamikus és az autó illetve szoftver mérnökök számára is meglepő eredményeket hoz. Az önvezető autókra vonatkozó szabályokat két területre lehet bontani,
