A koronavírus járványra való tekintettel az elmúlt időben számos kormányzati rendelkezés született, melyek mindennapjainkban különböző korlátozásokat vezettek be. Ezen járványügyi intézkedések elsősorban a kijárási korlátozással, valamint bizonyos üzletek kötelező zárva tartásával kívánják a vírus terjedését megakadályozni. Cikkünkben olyan különleges esetekkel foglalkozunk, melyek kivételt képezhetnek a különböző korlátozások alól.
A modern polgári jog szabályai szerint a végrendeleteknek két fajtáját ismerjük: egyfelől az írásbeli magánvégrendeletet, – melynek elkészítéséhez gyakran ügyvédi közreműködést vesz igénybe az örökhagyó – másrészt a közvégrendeletet, melyet csak közjegyző előtt lehet tenni. Azonban sokkal kevésbé ismert, hogy hol érdemes végrendeletünket tartani annak érdekében, hogy végakaratunk valóban megvalósulhasson….
Pár évvel ezelőtt még nehezen elképzelhető, futurisztikus elképzelésnek bizonyult egy-egy közösségi média platformról, e-mail fiókról vagy elektronikus fizetőeszközről való végrendelkezés. Manapság az effajta digitális javak öröklésének kérdése egyre több embert érint, gyakoriak ugyanis azon esetek, amikor az örökhagyó digitális javaihoz és digitális oldalaihoz való hozzáférésre nagy szükség lehet. Cikkünkben a digitális javakról való végrendelkezéssel kapcsolatos kérdésekről értekezünk.
Az információs-technológiával kapcsolatos egyéb jogi érdekességekről bővebben az IT joggal kapcsolatos weboldalunkon találhat tartalmakat!
Az Egyesült Királyság kilépésével az Európai Unióból, az Uniós védjegyek által nyújtott jogi oltalom 2021. január 01-től az Egyesült Királyságban problémákba ütözhet. Cikkünkben a Brexit által érintett védjegyek sorsával foglalkozunk, és gyakorlati tanácsokat igyekszünk nyújtani az olyan – elsősorban magyar – cégeknek, akik nemzetközi védjegyekben érdekeltek.
A Polgári perrendtartás – amely a polgári perek lefolyásának szabályait határozza meg – jelentős változásokon esetett át egy 2020 végén elfogadott, átfogó módosítási javaslatnak köszönhetően. Az új szabályokat 2021. január 1-től kell alkalmazni és várhatóan komoly kihatással lehetnek a most indított és a már folyamatban lévő peres ügyekre egyaránt. Jelen cikkünk azon módosításokat tekinti át, melyek a családjogi perek vitelében hoznak változást.
Bárkivel előfordulhat, hogy az ünnepek alkalmával nem sikerül eltálni a megfelelő ajándékot . Ilyenkor természetesen a nem kívánt ajándék helyébe szeretnénk vagy egy megfelelőbb, új ajándékra cserélni, vagy legalább az ellenértékét megkapni. Ehhez azonban érdemes tisztában lenni azzal, hogy a fizikai üzletekben, illetve az online vásárolt termékek esetén milyen igényeket, jogokat érvényesíthetünk. Cikkünkben az adásvételi szerződésektől való elállás lehetőségével foglalkozunk.
A SARS-CoV-2 koronavírus járvány a különélő szülő gyermekkel való kapcsolattartását is megnehezíti. Különösen az ünnepi időszakban releváns kérdés, hogy a gyermekkel együtt töltött időt mennyiben befolyásolhatják a járványügyi intézkedések. Cikkünkben a koronavírus kapcsolattartásra gyakorolt hatásairól értekezünk.
A koronavírus egyéb családjogi vonatkozásairól bővebben korábbi cikkünkben olvashat.
Az Országgyűlés 2020. november 10. napján rendkívüli ülésen döntött arról, hogy meghosszabbítják a Kormány által november 4. napján kihirdetett veszélyhelyzet időtartamát, valamint törvényt alkotott, amivel felhatalmazta a Kormányt az eddigi rendeletek hatályának meghosszabbítására.
Örök kérdés, hogy az élettárs mikor és hogyan örököl, a korábbi, esetleg jelenlegi házastárs, akivel már nem áll fenn életközösség mennyiben változtatja meg az öröklési rendet. Jelen cikkünkben megválaszoljuk a kérdéseket.
Általános tévhit, hogy a kapcsolattartási jog kizárólag a különélő szülő joga, ugyanis a gyermeket megilleti a jog, hogy – főszabály szerint – mindkét szülőjével kapcsolatot tarthasson, a szülőnek pedig nem csak joga, de kötelezettsége is a kapcsolattartás. Ezt azonban nagyban megnehezítheti, sőt mi több, ellehetetlenítheti az együttélő szülő…
