A Polgári perrendtartás – amely a polgári perek lefolyásának szabályait határozza meg – jelentős változásokon esetett át egy 2020 végén elfogadott, átfogó módosítási javaslatnak köszönhetően. Az új szabályokat 2021. január 1-től kell alkalmazni és várhatóan komoly kihatással lehetnek a most indított és a már folyamatban lévő peres ügyekre egyaránt. Jelen cikkünk azon módosításokat tekinti át, melyek a családjogi perek vitelében hoznak változást.

Bárkivel előfordulhat, hogy az ünnepek alkalmával nem sikerül eltálni a megfelelő ajándékot . Ilyenkor természetesen a nem kívánt ajándék helyébe szeretnénk vagy egy megfelelőbb, új ajándékra cserélni, vagy legalább az ellenértékét megkapni. Ehhez azonban érdemes tisztában lenni azzal, hogy a fizikai üzletekben, illetve az online vásárolt termékek esetén milyen igényeket, jogokat érvényesíthetünk. Cikkünkben az adásvételi szerződésektől való elállás lehetőségével foglalkozunk.

A SARS-CoV-2 koronavírus járvány a különélő szülő gyermekkel való kapcsolattartását is megnehezíti. Különösen az ünnepi időszakban releváns kérdés, hogy a gyermekkel együtt töltött időt mennyiben befolyásolhatják a járványügyi intézkedések. Cikkünkben a koronavírus kapcsolattartásra gyakorolt hatásairól értekezünk.

A koronavírus egyéb családjogi vonatkozásairól bővebben korábbi cikkünkben olvashat.

Az Országgyűlés 2020. november 10. napján rendkívüli ülésen döntött arról, hogy meghosszabbítják a Kormány által november 4. napján kihirdetett veszélyhelyzet időtartamát, valamint törvényt alkotott, amivel felhatalmazta a Kormányt az eddigi rendeletek hatályának meghosszabbítására.

Örök kérdés, hogy az élettárs mikor és hogyan örököl, a korábbi, esetleg jelenlegi házastárs, akivel már nem áll fenn életközösség mennyiben változtatja meg az öröklési rendet. Jelen cikkünkben megválaszoljuk a kérdéseket.

Általános tévhit, hogy a kapcsolattartási jog kizárólag a különélő szülő joga, ugyanis a gyermeket megilleti a jog, hogy – főszabály szerint – mindkét szülőjével kapcsolatot tarthasson, a szülőnek pedig nem csak joga, de kötelezettsége is a kapcsolattartás. Ezt azonban nagyban megnehezítheti, sőt mi több, ellehetetlenítheti az együttélő szülő…

A párkapcsolatok sosem probléma mentesek: a párok gyakorta akár olyan kevésbé jelentős dolgokon vesznek össze mint a házimunka, a másik szüleinek megjegyzései a vasárnapi ebédnél vagy például valamelyikük vezetési stílusa.Az ilyen konfliktusok azonban szerencsére ideig-óráig tartanak, és nem hagynak maguk után mély, gyógyíthatatlan lelki sebeket.

Sok esetben örökölnek az örökösök ingatlant elhunyt hozzátartozójuk után. Tapasztalataink szerint sokak csak a hagyatéki tárgyalás során hallanak először azokról a szabályokról, melyek az ingatlanok öröklését érinti. Egyesek az ingatlan továbbértékesítése mellett szoktak dönteni, azonban nem árt figyelemmel lenni néhány szabályra ezzel kapcsolatban, az ingatlan öröklésével ugyanis nem csak jogok, de kötelezettségek is terhelik az örököst. Cikkünkben összefoglaltuk a legfontosabb tudnivalókat.

A külföldön tartott esküvők ma már egyáltalán nem ritkák – A globalizáció hatására megnőtt az emberek mobilitása, különösen az európai térségben – ma már nem elképzelhetetlen, hogy egy magyar állampolgár egy más uniós vagy akár távolabbi állampolgárral kösse össze az életét külföldön, majd Magyarországon, vagy akár más európai országban telepedjenek le. Emellett az is előfordul, hogy az esküvőre nem a felek eltérő nemzetisége miatt kerül sor külföldön, hanem azért, mert a pár szeretne valamilyen „egzotikusabb” helyen házasságot kötni – például Las Vegasban vagy Balin.

Bár 2020. februárjában lépett hatályba a Büntető Törvénykönyv azon módosítása, mely a kuruzslás tényállását bővítve – és az „oktatással összefüggő jogosulatlan tevékenység” tényállását bevezetve számos kérdés merült már most fel a coach tevékenységet végzők számára. A törvénymódosításról írt korábbi cikkeink (1. rész, 2. rész) folytatásaként alább bemutatjuk a törvénymódosítás lényegét, és a szöveggel kapcsolatos lehetséges értelmezéseket.